Tóth Ramóna Mirtill
Kitérő a kognitív nyelvészet világába
Beszámoló a Félútón konferencia Kognitív nyelvtudomány szekciójáról.
A konferencia egészét letükröző sokszínűség, a merész határátlépés és az empirikusság jellemezte Simon Gábor, a szekcióvezető szavaival élve az idei Félúton konferencia kognitív nyelvtudománnyal foglalkozó előadásait. A 2005 óta megrendezésre kerülő nyelvészeti konferencia, idén is a nyelvtudomány egészét megmozgató szekciókat vonultatott fel. Az esemény kognitív szegmensében Ballagó Júlia és Hrenek Éva előadásait hallgathatta meg a közönség.
Mindkét előadás önmagában egyedi, határokat átlépő tematikával jelentkezett. Míg Ballagó Júlia a kognitív nyelvtudomány eszköztárát a populáris kultúra egyik meghatározó alkotásai, a dalszövegek vizsgálatára használta fel, Hrenek Éva kutatása a funkciós és analitikus szerkezetek, illetve az igék konstruktív határterületeire koncentrált.
Ballagó Júlia munkája A szociokulturális attitűdök érvényesülése és a líraiság a populáris kultúra dalszövegeiben című előadás formájában nyitotta meg a szekciót. A kutatás a lírai diskurzusok befogadásának empirikus vizsgálatával foglalkozik. Egyszerre feszegeti a kérdésfeltevés a nyelvészeti kutatások tárgyának és módszertanának eddig kijelölt határait: a dalszövegek befogadásának empirikus felmérése, a szokatlan vizsgálati tárgyon túl tehát az empirikus módszertan próbatétele is. A populáris szférát uraló alkotásokat, a dalszövegeket a kutató lírai, aposztrofikus diskurzusokként határozza meg, melyek a megnyilatkozó a befogadó figyelmére irányuló aktusántúl egy további diskurzuspartnert is kijelölnek, létrehozva ezzel egy fikcionális közös figyelmi jelenlétet is. A stílusbefogadás pedig dinamikus folyamat, amely stílusminták aktiválása és a nyelvi konstrukciók diszkurzív feldolgozásában jön létre. A stílustulajondonítás során a befogadót elkerülhetetlenül befolyásolják különböző szociokulturális tényezők, így a szociokulturális szituáltság tényezőiből létrejönnek a befogadói attitűdök.
Tehát ha a dalszövegek és általánosan a befogadás kérdését szeretnénk megfejteni, elkerülhetetlen szempontok ezek, hiszen az értelmezés bonyolult viszonyrendszerét részben ők mozgatják. A kutató a szociokulturális attitűdök megformálását a stílus homogenitásának kérdéséhez társította. A heterogén és a homogén stílus elkülönítése azon alapszik, hogy míg az előbbi nem csak atipikus együttállás, hanem egymással ellentétes szociokulturális attitűdök érvényre jutása, az utóbbi esetében a tipikusság uralkodik.
A kutatás fő kérdése ezek mentén pedig az, hogy mégis Milyen szerepet játszik a stílus homogenitása vagy heterogenitása a dalszövegek líraiságának a befogadásában?
A vizsgálat egy kisebb nyelvi anyagot, Wc-n sírni, Senkitöbbet, Néz, Csak az a, Utolsó tánc, Örökké, Adjon az ég, és Játszom című dalszövegeket ölelte fel, melyek a kutató előzetes válogatásában különböző előadók különböző stílusú (alternatív – populáris) művei. A kétlépcsős vizsgálaton egy makroszociológiai szempontból egységes és homogén 14 fős csoport vett részt. A nyitott kérdőívet, ahol az adatközlők a különböző dalszöveg részletek stílusára reflektáltak, egy hangsúlyosabb, egyéni interjút tartalmazó rész követett. A kutatás során a válaszadók különböző stílushordozó nyelvi konstrukciókat emeltek ki a szövegekből.
A válaszok többsége egy, olyan skálán mozgott, melynek két végébe a hétköznapi és a költői „stílusmegnevezéseket” helyezhetjük. A homogén és a heterogén stílusváltozatok kirajzolódtak az adatközlők megállapításaiból, hiszen képesek voltak kijelölni olyan nyelvi konstrukciókat, melyek a stílus „hordozóiként” szerepelhetnek, és összevetésükkel reflektálni ezek szövegbeli viszonyára. Így heterogén és homogén stílusú dalszöveg csoportok jöttek létre, melyek kapcsán a fogalmi tartományok és a szociokulturális attitűdök is megmutatkoznak.
Hrenek Éva Jelentésváltozás és szinonímia a funkcióigés szerkezetek körében: a feledésbe + ige típusú szinonim szerkezetek címmel ellátott kutatása egy empirikus, korpuszadatokkal dolgozó munka, melyben a funkcióigés szerkezetek (=metaforikus jelentésű igei kifejezések, melyek helyettesíthetőek egyetlenegy igével) értelmezésére helyezi a hangsúlyt. Az előadó által kiemelt szerkezet a feledés V (azaz feledésbe merül, feledésbe vész stb.) alak, melynek különböző szinonim változatait vizsgálta.
A kutatás a szinonimakör szerveződését problematizálja, és arra keresi a választ, hogy mi irányítja egy-egy szinonimikus szerkezetcsoport működését. Mi alapján kerül egy adott kifejezésforma a szinonimakör centrumába? Milyen „hierarchia” vagy sorrend uralkodik ezekben a csoportokban? A kutató megállapításai szerint a szerkezetek szemantikai vonásai játsszák a fő szerepet a szinonimacsoport rendszerezésében. Vegyük például a kérdez igével kifejezhető kérdéseket intéz és kérdésekkel bombáz szerkezeteket. Az utóbbi sokkal specifikusabb, távolibb jelentést hordoz, mint az előbbi szintagma.
Ez alapján megfigyelhető az a tendencia, hogy a specifikusabb jelentés szemantikai távolságot szül. A feledés V szerkezeti kört alkotó alakok többféle szemantikai jegyeket viselnek magukon. A feledés szemantikája köré így olyan metaforikus társítások csatlakoznak, amelyek például a vizuális érzékelés akadályozására (a feledés homálya, ködös emlék), a lepelszerűségre (feledés borul valamire, a feledés fátyla), a föld- vagy vízszerűségre (feledésbe süpped/merül) és az aktívan cselekvő felejtőre (gyógyírt hoz valamire) koncentrálnak. A szerkezetekben megjelenő alapigék különböző szemantikai csoportok képviselői: mozgásigék (kerül, megy, vagy specifikusabb lefelé irányuló mozgást jelölő hullik, merül, süpped), mozgást, de nem helyváltoztatást kifejező alakok (borul, szitál, oszlik) vagy veszteségre, elmúlásra utalnak (tűnik, múlik, vész). Az első csoport igéi általános jelentéseket hordoznak és szerkezeti szinten is könnyen illeszkednek a feledés alakkal.
Kifejezetten jól kapcsolódnak a lefelé irányuló mozgást kifejező igék, hiszen ezek a szerkezeti egyezésen túl a jelentést is megtámogatják. Ehhez hasonlóak a második és a harmadik csoport elemei is, hiszen ezeknél is a szemantikai motiváció előzi meg a szerkezeti illeszkedés kritériumait.
A gyakoriság, az illeszkedés és a szemantikai motiváltság szempontjából is a feledésbe merül alak mutatkozott a szinonimakör centrális elemének. A merül kiemelt szerepét többek között a konvencionális, frazémajelleget idéző elterjedése, illetve a sem nem túl általános, sem nem túl specifikus jelentéshordozása és a szerkezeti illeszkedése teremtette meg.
A Félúton kognitív nyelvészeti szekciójában idén is kifejezetten innovatív kutatási kérdések hangzottak el. Egyszerre volt ez az empirikusság, a populáris műalkotások, a szinonima-kutatások és jelentéstani kérdések terepasztala, ahol a különböző téziseket és bevett fogalmakat újabb nézőpontokkal látták el.
Tóth Ramóna Mirtill vagyok, a Nincs online folyóirat tanulmány rovatának szerkesztője. Esterházy Péter iránti reménytelen szerelmem eredményeként, most harmadéves magyar szakos hallgató vagyok. Az elfojtott vágyaimat, így az irodalomelmélet és a kultúratudomány különböző területein élem ki, legfőképp a világ szövegszerű szerveződésének és a kultúrán vagy diskurzuson belüli eltolódások vizsgálatának szentelem magam. A Nincs számomra, amim sosem volt, de amire mindig is vártam. A tanulmány rovat, pedig pont ennek a személyes hiány-tapasztalatnak az eredménye.
Eddig mindenki azt mondta mi Nincs, talán csak mind rólunk beszéltek.
Comments