Csóbor Benjámin

Öntudatlanság

A lét pang,

noszogat, legyek már önazonos.

A vérbe fagyott vágyak hada marcangol,

megáll az idő.

Nem tudom mi ez,

tágulnak az erek, pupilla szűkül.

Üres minden, vagyunk, érzünk,

Mi, ti, te, én,

nem létezem, benned élek már,

testem szublimál, elvész,

neked adom.

Összeomló konstrukció a lelki egészség,

csenevész cinkos a hajlam,

elvesztem,

de benned maradok.

2001-ben születtem Marcaliban. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanulok. Nagyjából hétéves koromban ejtett rabul az irodalom világa, balatoni gyerekként pedig sokszor révedeztem napnyugtakor a tó partján. Szabadidőmben, YouTube csatornámra készítek/készítünk VERSKlipeket és esténként versírással űzöm el az elmúlás érzését. Különdíjas helyezést értem el a Kazincyról elnevezett Szép Magyar Beszéd Kárpát-medencei döntőjében, mostanában pedig egy József Attila életét és költészetét feldolgozó monodrámán dolgozom. Imádok sportolni, toxikus kapcsolatokban szenvedni, játszani a boldogság gondolatával. Ui.: a hölgyek fognak a sírba vinni...