Vakán Zsuzsanna

Alkárhat

Van egy farmunk a hegyen, 

mellette hallgat a tenger,

mert nyugdíjazott kalóz vagy.

Sokat jársz a nagyfiúval, mert már nagyobb,

az erdőbe kábelekre vadászni.

Múltkor egy kifejlett kazettát lőttetek,

azt, amelyikre megfogant: 

Joy II Joy.

Mindig szól a zene.

Elriasztja az erdei vadakat.

Nagyon szép a gyerek.

Mindig tudtam, hogy fiú lesz, és olyan, mint te,

bár van rajta egy furcsa folt rajta.

Egyszer beletenyerelt a festékbe,

miközben krómmal fújta fel a nevét,

egy félreeső sziklafalra.

Megpróbáltam lemosni,

de felsértettem a lágy hámot.

Egyedül a mi mosogatógépünkben van stroboszkóp,

nem gondoltam, hogy ettől lehet baja. 

Leitattad lágyan rummal utána,

ne fertőződjön el a gondolata

sem annak, ami a bőréből maradt. 

Azóta olyan, mintha vitiligós lenne.

Nézzük a katalán-kék tengert,

kezedben életnagyságú koktélkanál,

az enyémben a fiunk.

Szájában a mellem, sörhab folyik belőle,

a Csepel-szigeten vagyunk. 

Vatkán Zsuzsanna 2004-ben született, Esztergomban, jelenleg az ELTE bölcsészkarán folytatja tanulmányait, érettségit a Bartók Konziban tett. Korábbi megjelenése a SZIFOnline felületén található.