Vida Kamilla

The Pointer Sisters


Amikor az ’56-os forradalom 50. évfordulóján én mondtam a verset a városi ünnepségen, angyal, vidd meg a hírt az égből, mindig új élet lesz a vérből, este pedig hazamentünk, néztük a közvetítést, akkor hallottam először azt egy bemondó szájából, hogy Blaha Lujza tér. Azóta már kétszer szakítottak ott velem és egyszer megrándult arrafelé a bokám.


Azért nem tudlak utálni, mert te voltál az első, az elsőt pedig sosem utáljuk és amúgy is természetesnek tűnt minden. Normális volt, hogy panaszkodott rád mindenki, mert fanyalogni sikk, fanyalogni kifinomultság. Pár hónappal később beiratkoztam a Szabóékhoz lovagolni. Megtetszettek a lovas rendőrök.


Nem volt bennem kétség, hogy Gergényi Péter jól dolgozott és megfelelően látta el a feladatát, úgy képzeltem, díjakat olyanoknak szokás osztani, akik jól dolgoznak és megfelelően ellátják a feladatukat. Azt is gondoltam, hogy egy miniszterelnöknek lemondani teljesen hétköznapi, hibázunk, ez van, és a politika úgy működik, hogy a népnek maximum pár évet kell nyavalyogni ahhoz, hogy legyen egy kedves szakértői kormány, babaarcú üzletemberrel az élén. Ha pedig nyugtalanok vagyunk, akkor vasárnap este tízkor az RTL-re kapcsolunk és kész. Azt gondoltam, azért beszélsz hülyeségeket, mert egy meg nem értett őrült zseni vagy. Hittem, hogy a dolgok többé-kevésbé rendjén vannak, hogy az ’56-ról szóló képeskönyv korrekten számol be az eseményekről. És az autóhitel már csak ilyen, hogy a törlesztőrészlet, az bizony növekszik. Örökké akarsz élni, azért vagy mém. A kelet-európai Akhilleusz, egy kellemetlen tetoválás az ország tarkóján, amit részegen csináltattak apáink egy kőbányai szalonban.


Régebben más volt, a 2000-es évek elején mindenki táncolt, mi ott maradtunk az általános iskola sportcsarnokában, farsangi bál, kifulladásig kapkodjuk a levegőt, egy laptop van a kör közepén, loopolva egy 46 másodperces videó. Tudjuk, hogy nem fogsz bocsánatot kérni. Csak állsz az ajtóban, és pogácsával kínálod az érkezőket.


Mi, akik a 2000-es évek elején voltunk általános iskolások, nem hagyhatjuk abba a táncot, folyamatosan kell csinálnunk, hogy ne uralkodjon el rajtunk az az apáinktól örökölt másnapos szorongás, amit azért a kőbányai görbe estéért érzünk, és hogy soha többé ne jusson eszünkbe nosztalgiázni a felnövésünk történetén.





























Vida Kamilla (1997, Pécs) költő. A BME GTK kommunikáció- és médiatudomány mesterszakjának hallgatója. A Társadalomelméleti Kollégium tagja. 2017 óta vezeti Csete Somával a Késelés Villával sorozat irodalmi estjeit, továbbá a Literán futó Késelés Késsel vakreflexió rovat szerkesztője. Borda Rékával 2018-ban megalapította a Kóspallagi Írótanya Tábort. Első verseskötete várhatóan tavasszal jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában. A szerző a mű megírásának idején a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz Zsigmond-ösztöndíjasa volt.

0 comments

Recent Posts

See All
456.png