top of page

Oidipusz kertje

Performansz - 04.13.


odipusz kertjében tolvajok laknak

egy nő aki napnak mondja magát

tárgyakat hord a lombok tetejére

egy férfi aki üres vázának mondja magát

tárgyakat hord a tisztás körívére

gyermekük egy táncoló pánok csoportja

akik úgy hordják el a tárgyakat

teljes sötétségben

hogy az minden tisztásról

visszalopható legyen


kiül a nyák a fűszálak tövén

pánok patája lányok lába

elcsúszó csapásvonalakat ír a pázsitra

reggel majd érkeznek a vak nyomolvasók

tapogatni

ujjaik idegvégződéseiből agyukba

mint lédába a hattyúpénisz

beledöf a felismerés

neuronjaik mocsarában valami felvisít

Zeusz csak őt nem roncsolta meg

hekaté

HEkaté

belebújok az első testembe

köldökömből kígyó születik

fekete menyét bújik barlangomból

vörhenyesbarna vedlés

térdkalácsomból fekete ürmöt legel

bóbita nélküli kaszat

Perszephoné felvisít

csak én hallom meg

Hogyha a hold

fátylat ereszt

lánnyá válik

sírni kezd

belebújok második testembe

hattyupénisz paták vérnarancsok

a téliálom nem itt kezdődik

fejembe sugarakat szúrok

fotoszintézis

zigmorf virágokat bont

a siskák szárain

macskák tollfarka tekeredik

nem is nap vagyok most

ha a hold fátylat ereszt

lánnyá válik

sírni kezd

belebújok harmadik testembe

innen a hold kisebb

menopauza

fekete kutyák fekete nyála csorog

kiszáradó barlangomból

a vért már nem lehet kinyalni

a hold fátylat ereszt

lánnyá válik

sírni kezd

Perszephoné miért nem követsz


NE SÍRJ, NE HÍVJ, NE ÁTKOZZÁL ÉS IMÁDKOZZÁL ÉRTEM



számban elfér minden ami gonosz és hideg

bölcsőmbe kígyót raktak kígyót kinek raktak

köldökömből kígyó születik

fejemre kígyót átkoztak

megtanítom hogyan szeret egy isten

ne átkozzál imádkozzál értem

ne sírj ne hívj imádkozzál értem

megtanítom hogyan szeret egy isten

számban elfér minden ami gonosz és hideg


beszéljetek ti megannyi testről hattyúpéniszekről szájakról mikben minden elfér még mnémoszüpé lányai uralkodnak

de jön majd valaki ne féljetek nem most picit később de jönni fog valaki aki nem tanulta a nyelvet amit ti tanultatok

jön és tiámat nyelvén szól majd hozzátok mégis úgy fogjátok érezni mintha anyátok nyelvén beszélne

maradjatok nyugodtan a helyeteken kalliopé táblákba véste törvényeitek vigyázzatok ezekre a táblákra fürdéshez is vigyétek magatokkal

mert aki jön az a varjak közt tanulta a rendet és már a pultnál jár inni kérne de nem ismeri azt amit ti isztok nem ismeri a bor ízét tengerparton táncoló lányok meztelen formáját

ő marduk vérének ízét ismeri jön mondtok valamit nevettek ő nem érti mert aki fák között tanult meg nevetni az nem nevet iamdé viccén sem

dupla bloody mary a kezében lehúzza elgondolkodik azon hogy uralhat egy egész szigetet az aki ilyen gyenge

hamarabb érkezett, nem várták

mellszőreit szégyelli még kisfiú

állán növények serkennek, én vagyok az és a ti nyelveteken szólok

a válaszból jótékony ivadékok születnek

születésük ritmusára kivirágzik az elfeledett gyökérzet

államon megvastagodnak a fák


játékkal döntik el ki minek legyen istene

bálnacsatáznak

aki a leghosszabb gyökeret húzza ki

azé a legnagyobb cet

könnyen fojthatja meg testvéreit

vérükkel hígítja kiihatatlan tengerét

zsírjukból szigeteket gyúrhat

csontjaikból hidat építhet közéjük

ithaka-komplexum


épül babilon helyére

a turisták fotózzák, mellettük én állok

a szeméthalomban, ruhákat nézek

mi legyen a következő szettem

ami illik a látványhoz

illik a helyi szokásokhoz

nem szólnak meg érte


KÖVEZZETEK MEG

nem bánom, dobjatok meg szeméttel

ki vagyok én, ezen a ponton nem tudom

választanom kéne egy alakot a görög mitológia

képeskönyvéből

.

.

.

fogd meg a söröm hádész

ne anyámnak pofázz a vonal túlvégére

a túlvilágra

.

.

.

leesik és körbeforog

mint a búgócsiga

nézem hogyan teszi magáévá a parkettát


valaki vegyen fel

mármint kamerával

hadd rögzüljön harminc másodpercben

a szettem amivel reggel órákat töltöttem

hogy jó legyen ide


...

ne szóljanak meg érte

de mondjanak róla valamit

...

haladjunk horizontálisan, ne a nap felé ikarosz

ne járjunk úgy, mint az a trolibusz

ami a mélybe veszett,

10 méter mélyet zuhant


évekig ellhallgatják a hírt


egy DIKTATÚRÁBAN

máshogy

esnek

puffannak

csöpögnek

a szavak


De ennél többet nem mondhatok

.

.

.

.

.

.

.

.

lehet e zenét szerezni

lehet e tuc tuc zenére írni


fuvolázok az alvilágban,

nem nyeri el hádész tetszését

menjek a pokolba -


a kurva fuvolámmal

megváltozott a zenei ízlése

küldjem ide mozartot


hogy hol van, hát nem tudja, keressem meg

küldjem ide, de mondjam meg neki

hogy te azt mondtad hádész


nem lehetek jobb salierinél


át kellett volna gondolnom, mondod nekem hádész

hogy visszanézek-e (E-Ü-R-I-D-I-KÉ)

mert így már tudom, valaki

egyszer megelőz a történelemben

és a fuvolaszóm

lópikulát ér majd

...

bármi lesz velünk, ikarosz

klisés szavakat gyártunk majd újságpapírból, mint a DA-DA-IS-TÁK

azt a cikket vágjuk ki és sokszorosítjuk

ami a trónörökös meggyilkolásáról szól

CASUS BELLI

.

.

.


egy dokumentumfilmben láttam

az első NAGY HÁBORÚ

vezet a MÁSODIKHOZ

a népirtáshoz


majd ahhoz amikor egy szeptemberi reggelen

3000 IKAROSZ veszti halálát


...

ez a dal sok filmben előfordul

ami angol arisztokraták - fiktív vagy nem fiktív -

életét dolgozza fel szappanoperában

én elvesztettem a játékot

az angol arisztokratáknak lettem az istene

megdobáltak bálnafasszal

MEGKÖVEZTEK MEG VEVEVE VVEUVEUtze

mondjuk én kértem

megköveztek




sírtál, hívtál, sírtál, hívtál, de nem

nem imádkoztál érettem

azt se tudom, miről van szó

kinépirtott a nagy háború



nem tudom, hogy

nem tudom, hogy lesz-e még nagyobb

lesz-e még több Ikarosz

zuhanásuk a napot eltakarja

az új felszállók már nem látják a lehullóktól

ami majd a hulltukat okozza

de ne féljetek, mert jön majd valaki

f

o

t

o

s

z

i

n

t

é

z

i

s

hattyú-

(megtanultam, hogyan szeret egy isten)

-fasz


az, hogy itt ülünk, mitől performansz?

kurva, kurva fuvola

ez volt az oka mindennek


meg persze az a háromezer (3000)

angol arisztokrata Ikarosz

az ősök hibája deficitje hogy ez csak név neki sokból

csakis alul művelték

e srácról

sokat regéltek neki

erőst parfümzi magát

s bár már bronzkorában jár de

mondom

alvilága gazdag tejjel meredéllyel


hozomány kőkés kék kelengye

buzogány

halak úsznak a végtelenbe

1 döglött naphal nyomán

a békési city pizzéria kávézó és éttermbe

ahol elsőt randevúztanak

állán foltokban fénylett

az aperitifként elfogyasztott két sör


(13 évvel később)


olajos rongyait a mosógépbe hányja

velük egy gázgömbdarabot

fater lenyom 1 doppiot

1 doppiot

egész éjjel lopni volt

a napot


(1 évre reá)


hadászati oktatónak állt

kölke átveszi az újnan létrebírt hagyományt

kamikázepilóta valami karesz

a rossz irányba indult el

özvegyét & a gyászoló családot kitüntették

papiruszt kaptak viaszpöcséttel

karesz megsemmisített 1 invazív napkolóniát

rossznyelvek szerint csak részben

de ki lát meg nüanszokat

a gömböc helyén lett sötétben


a generátorok azóta bemondtak minden unalmast & elhallgattanak

oidipusz kertjében van óvóhelyünk

kareszt szidjuk is nem is

ellátmányunk biztosítva van

körünkbe fogadtunk egy mekist

a fölszínen három láb nő tépdesni nem szabad

hattyúk faszkardoznak egyébként e táj az alföldre emlékeztet

lenn pedig 1 irritáló alak réz és favúvós hangszereket kínzat ajakával

weöres sándor mindannyiónknak kedves költeményeit szavaljuk jobb híján fejből

önmagukat számolják a szavak

s igazán hálásak vagyunk hiszen-------------------------------------------------------------------------------------------







A performansz április 13-án a Kritika lapszám bemutatóján íródott és hangzott el. A performansz résztvevői voltak: Szabolcsi Alexander, Endrey-Nagy Ágoston, Martzy Réka, Szűcs Anna Emília, Vida Boldizsár, Bánfalvi Samu, Ráday Zsófia, Pászti-Lénárt Flóra, Kellerwessel Klaus, Szamosvári Bence.

A szöveg utólagos változtatás nélkül jelenik meg, abban a formában, ahogyan ott és akkor létrejött.

0 comments

Recent Posts

See All

Comments


hélóóó.png
bottom of page