Matrica a bojleren

A kádból pont rálátni,

név, cím, telefonszám,

a következő felülvizsgálat dátuma;

lekaparni egyikünk se merte,

ragaszkodásunk tartja szorosan,

rítusaink középpontja,

én már csukott szemmel is,

retinámban a betűtípus

és a filctollal gondosan

alákanyarított számsor,

olvasókönyvünk és bibliánk,

logopédiai nyelvgyakorlat,

szöveges mintapélda,

hanyadikos leszel akkor,

amikor újra ki kell hívni a Vilmos bácsit,

na és ha másfél évig halogatjuk?

A hitelt még törleszteni fogjuk,

de már az unokákat

fürdetjük a kádban

és közben a mássalhangzókat

kérdezzük ki a matricáról;

az én nevemet nem fogják tudni,

nekik mindig csak mama leszek,

de a villanyszerelő neve

a családi emlékezetbe

belekövül lesikálhatatlanul.

Jolly joker

Óriási bokrok alatt búvóhely.

A slag és a lavór wellness.

Túl hamar kiolvasott könyvek.

Forróságban poroszkáló délutánok.

Háborúzó testvérek, napozó szülők.

Órákon át tartó társas az üdülőházban.

Meg anyám és én.

Pótlapok a kártyapakliban.

Ketten egyedül, együtt külön

a nyaraló társaságban.

Apám távol, a munka

egy tetszőlegesen kijátszható jolly joker.

Tiszta lapok,

családtörténeti kísérlet saját gyerekkel.

Félévente garázsvásár –

kiárusítjuk a felmenők színjátékának kellékeit.

A szomszéd standján csíkos szandál.

Felpróbálom, tetszik,

de a lábam nem,

az nem is az enyém,

anyám belebújt

velem együtt a szandálba.

Megveszem, mert olcsó,

mindjárt nyári szünet,

slagozhatunk a kertben,

amíg apa dolgozik.

Héda Veronika 1989-ben született Budapesten. Az ELTE-n lengyel alapszakot, a krakkói Jagelló Egyetemen kulturális menedzsment mesterszakot végzett. Fordítással és egy civil szervezet koordinálásával foglalkozik, ezen kívül cikkeket, novellákat, verseket ír. Volt már shortlistes a PesTexten és fődíjas a Terézanyu pályázaton. Gyerekversei a Csodaceruza magazinban és a Bárka Papírhajó rovatában olvashatóak.