Horváth Florencia

Huszonöt férfi

Nagy költő leszel

– mondta az egyik.

Miközben megkérdezte,

mit kérek inni, gondolkodott,

hogyan nyomulhatna

nyelvével a fülembe.

Tök jó hobbi

– mondta a másik,

és húzott a lakása felé.

Én is írok verseket

– közölte a harmadik,

miután végignézte

az Instagram-profilomat.

Ahogy nemet

mondtam arra,

felolvassa-e őket,

befejezte a próbálkozást,

hogy lefeküdjek vele.

Te ilyen művészlélek vagy?

– érdeklődött a negyedik,

amint végignézte

az Instagram-profilomat.

Aztán már nem

adtam meg az Instagramom,

de ezzel a névvel

nehéz titokban tartani,

amit tőlem függetlenül

ismerhetnek.

Az ötödik beavatott

nem létező terveibe.

A hatodik az autószerelési

furfangjait sorolta.

A hetedik elmesélte,

hogyan csalta meg

a menyasszonya,

és amúgy igazán

írhatnék erről

valami rövidet,

szívességet tesz,

hogy alapanyagot ad.

Talán lehetett volna

belőle egy fél sor,

ám sajnos rohadt

érdektelennek tartottam.

A nyolcadik csak az irodalomról

akart beszélgetni,

és megsértődött,

ha nem értettünk egyet.

A kilencedikkel közöltem,

hogy nem akarok

az irodalomról beszélgetni.

A tizedikkel nem volt

miről beszélnünk.

A tizenegyedik költeményeihez

tanácsaimat kérte,

gondoltam, esetleg

kisülhet belőle több is,

de ő tényleg tanácsaim

miatt keresett.

A tizenkettedik szerint

a dolgok mélyebb jelentését

én érthetem csak,

hiszen az elemzés a munkám,

tanulta az iskolában,

mindegyik sor mögött

gondolt valamire, aki írta,

és nekem feladatom lenne,

elmagyarázzam szépen.

Mire jó?

 – így a tizenharmadik.

Ühüm – így én a tizennegyediknek.

A tizenötödik hisztizett,

mikor díjat nyertem,

a tizenhatodik a haverjaival bulizott

az átadó helyett.

Úgyis abbahagyod, ha gyereked lesz

– súgta a tizenhetedik.

A tizennyolcadik üzeneteimre

nem válaszolt, majd kitálalt:

dolgozna még magán,

de a jövőben is

olvasni fogja a verseimet.

A tizenkilencedik nagyjából értette.

A huszadik hitte,

innentől szerencsésebb

úgy beszélnie,

mintha egy illemtankönyv

közepén tartana.

A huszonegyedik folyton

azt kérdezte, ez vagy az

róla szól-e.

A huszonkettedik kijelentette,

szövegeimet felfogni képtelen.

Túl sikeres nő vagy

– közölte a huszonharmadik.

Biztos sok dolgod van,

inkább el se hívlak találkozni

– konkludált a huszonnegyedik.

Aha, oké. De feljössz?

– zárta le a témát

a huszonötödik.

És egy idő után már

nem is számoltam.

Horváth Florencia költő, kritikus, a prae.hu főszerkesztő-helyettese. A Fiatal Írók Szövetsége Junior műhelyének egyik vezetője, a People Team gyerektábor kreatív írás tanára. Diplomát az ELTE magyar nyelv és irodalom alapszakán, majd irodalom-és kultúratudomány mesterszakán szerzett. 2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, 2023-ban József Attila Irodalmi Támogatást nyert. 2024-ben a Salvatore Quasimodo Költőverseny Különdíját, 2025-ben Vas Megye Prima Díját vehette át. Ugyanebben az évben jelent meg Hiátus című verseskötete a Kalligram Kiadónál. Jelenleg második könyvén dolgozik.