Paulus Barbara

Félterület, gegenpressing meg a nagyanyám a cekkerrel – a futball nyelvei

A Fiatal Írók Szövetsége szervezésében került megrendezésre 2021. június 14-16. között az Irodalom és sport online konferenciasorozat. A beszélgetéseket a FISZ Facebook oldalán követhették az érdeklődök, a felvételek pedig továbbra is visszanézhetőek a felületen.

A június 16-ai konferenciát tekintettem meg, melyen Pető Péter, újságíró és játékvezető, Kele János futballszakértő és Kukorelly Endre író értekeztek a labdarúgás és a nyelv kapcsolatáról, kicsivel több, mint egy órán keresztül.

A konferencia kiinduló témája a


sportzsurnalizmus alakulása és a magyar sportsajtónyelv főbb problémái:

a tradicionális újságírói nyelv ugyanis távol áll a magyar nyelv alaptermészetétől és a focitól is. Kele szerint az a hagyományos nyelvi eszköztár, amellyel az újságírók dolgoznak, nagyon modorosnak és mesterkéltnek hat a megyei, köznapi kifejezésekből felépített, nem ritkán káromkodásokkal megtűzdelt futballnyelvhez képest.

Természetesen obszcén kifejezésekkel nem lehet sporteseményt közvetíteni, a megoldás tehát a játékelemekre vonatkozó kifejezéstár bővítése lenne.


A pettyes, bőrgolyó vagy játékszer szavak hiába hangzatosak a labdára vonatkozóan, mostanra elavultak és/vagy soha nem terjedtek el széles körben a labdarúgó szlenget beszélők között, emiatt használatuk elidegeníti a tartalmat.

A hozzáértők szerint a cél a sportról emberi nyelven történő közvetítés kellene, hogy legyen, azaz hasonló stílusban írjanak róla, ahogyan beszélnek. A megszólalók egyetértenek abban, hogy az irodalmiaskodás egy tévedés a sportújságírásban, a fennkölt megfogalmazásmód stílusidegen a tartalomtól. Ennek az lehet az oka, hogy ez a sajtóágazat, legalábbis a futballközeg a leggyakoribb esetben benyomás alapú újság, a legtöbb beszámoló személy elsősorban szurkoló, benyomásai felszínesek és fokozott érzelmi állapotban képződtek, majd ezeket próbálja szöveggé alakítani. A tények feltárása és a történések kutatása helyett valós időben tudósít, és lelkesítő feladata van az olvasó felé. Ennek megváltoztatására nincs is igény, hiszen a tudósítás elsősorban szintén szurkolók számára történik, a célközönség rendkívül egyszerűen meghatározható. A hevület, az érzelmek megfestésére remek megoldást szolgálnak az irodalmi kifejezések, azonban a jelenleginél sokkal jobban kellene vigyázni, hogy ne essen át az író a ló túlsó oldalára.

A túlzott, már-már költői megfogalmazásmód akkor a legjellemzőbb, amikor a magyar sportsajtóra oly jellemző „régi idők visszasírása” szerepel a cikkben, esetleg a legendás Aranycsapat sportsikereit emlegetik. Ilyenkor legtöbbször a mitizálás érdekében válik fennkölté a hangnem.

Kukorelly találó megfogalmazása szerint az a jó szöveg, ami hatással van a befogadóra, és az van hatással rá, amiben van törekvés arra, hogy az író önmagát adja. Az író szerint mindenki képes autentikus gesztusokra, az irodalmi rátermettség nem kellene, hogy szükséges legyen a minőségi sportbeszámolókhoz. A beszámoló újságírástól mindenképpen elkülönítendő a tényalapú etikus újságírás, amely a saját benyomások mellett egyéb tényfeltáró források ismertetésével egy általános, teljes képet tár az olvasó elé.

Pető kiemelte, hogy a sportújságírás nem könnyű műfaj, mert ezek a szövegek átlagosan két-három óra, vagy rövidebb idő alatt kell, hogy elkészüljenek azért, hogy a konkurencia médiumokat megelőzve, hamarabb jelenhessen meg a hírértékű cikk. A szerzők tehát versenyt futnak az idővel, emiatt pedig szükséges a magas fogalmazási- és szakmai rutin.


A futballnyelvet összességében olyan köznyelvi kifejezések használata jellemzi, melyek természetes személyek által könnyen dekódolhatóak, kontextus alapján mindenképpen megérthetőek. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a következő néhány bekezdésben elsősorban nem a futball belső nyelvét fogom vizsgálni, hanem a laikusok által használt általános, szurkolói kifejezéseket és szlengeket.[1]

Paul Roberts szlengkutató szerint a szleng „(…) az, amit mindenki felismer de senki nem tud meghatározni” – a nyelvészeti kutatók ezt a meghatározást egyetemes szinten elfogadják. Mihail M. Bahtyin nyelvész szerint a szleng a beszéd egyik önálló műfaja.[2]

A fogalom szociolingvisztikai szempontból úgy határozható meg, hogy kis létszámú, hosszú időt együtt töltött, azonos foglalkozású vagy érdeklődési körű emberek között születik, erősíti az összetartozás érzését és használata elkülöníti a csoportot a többitől. Például a szleng különböző, nyelvészetileg elfogadott megnevezései a diákszleng, katonai szleng, argó.[3] Ebben az értelmezésben a futballszleng is önálló műfajnak minősíthető.

Kukorelly Endre szerint a labdarúgó nyelv a “végtelen heveny dadogás nyelve”, a hitetlenkedő félmondatoké, az indulatszavaké, artikulálatlan, a meccsnézéssel járó felspannolt, érzelmileg involvált élmény ideges-dadogós attitűdöt von maga után.

Ezzel a meghatározással szintén alátámasztja, hogy az irodalmiaskodásnak nincs állandó helye a sportbeszámolókban.

Zelei Dávid szerint a futballnyelv fejlődése azért gyorsult fel különösen az utóbbi időben, mert az írásos kommunikáció elsődlegesen online térben történik, a tartalom rögtön elérhetővé és tovább oszthatóvá válik, és a valós idejű válaszadás a közösségi médián lehetővé teszi, hogy azonnali visszajelzést kapjon az ember, ha elront valamit. Természetesen nem elhanyagolható, hogy a kritika milyen forrásból érkezik, a szerkesztő feladata megválogatni, kitől fogadja el a konstruktív hozzászólást.

A legnagyobb nyelvi változás a terminusokat érinti. A futballtörténet folyamán a játékelemek változását a magyar nyelv nem minden esetben tudta követni, általánosságban külföldi keveréknyelven zajlik a diskurzus, és sok esetben magyartalanul: például a „labda elleni játék” kifejezés annak ellenére, hogy nem értelmezhető, mégis széles körben használt. Néhány kifejezés nem szervesült itthon, mint a les szavunk helyett gyakran használt ofszájd [angol: offside (lesállás < túloldal) < off (távoli) + side (oldal)], a szöglet helyett a korner [angol: corner (szöglet, sarok)], a csatár helyetti center [angol: center, centre (középpont, centrum)] szavak. Többek között ezeknek a kifejezéseknek is mind van magyar nyelvre fordított megfelelője, a hazai labdarúgó közegben mégis rengeteg az angol eredetű szó: az eggyel idősebb generáció még aktívan faltot [eredeti: fault, /fɔːlt/ ] mondott szabálytalanság esetén [angol: fault (vétség, hiba) < latin: fallitus, falsus (hibás, hamis)] és taccsot [eredeti: touch, /tʌt͡ʃ/] bedobáskor [angol: touch (partvonal < érintés)]. Utóbbi mostanra elavult, leggyakrabban a hányás mint fizikai rosszullét szinonimájaként használják („kidobja a taccsot”), azonban a futballnyelvezetből ered a kifejezés. A passzolás és a gól is magyarosított, de angol eredetű szavak. Néhány egyéb, a huszonegyedik században népszerűvé váló angolból átvett szleng: tím (csapat), kócs (edző), bossz (a csapat elnöke). Német nyelvből kevesebb, de rögzült kifejezés használt itthon: ilyen a spíler [eredeti: Spieler, /ˈʃpiːlɐ/ jelentése: játékos], a ziccer [eredeti: Sicher, /ˈzɪçər/ jelentése: biztos, biztonságos. A ziccer biztos gólhelyzetet jelent], vagy a luft, amely az elhibázott rúgást jelenti, a levegőbe a labda helyett [eredeti: Luft, /lʊft/ jelentése: levegő]. Érdekesség, hogy a nemzetközileg használt gól szót a németek tornak mondják, ami pedig kaput jelent, ennek megfelelően náluk a kapust tormann-nak hívják.


Helytelenül fordított és rögzült kifejezés a kick-off [kɪkɒf], ami szó szerinti angol fordításban kirúgást jelentene, magyarul a kezdőrúgást, kezdést jelöli. Nem ritka a másik sportágból való szókölcsönzés sem: a már említett ziccer szavunk a kosárlabdában is használatos, illetve ilyen a becsapdázás kifejezés is, ami a labda megállítását és az irányítás gyors megszerzésének módját jelenti mindkét sportágban. Új, képzett szavak a magyar futballnyelvezetben a spori (sporttárs szó rövidítése, bíró), a besárgáz (a játékvezető sárga lapot ad), a kötényt ad (köténycsel = az ellenfél lábai között továbbított labda), a bikáz/bombáz (bikaerősen rúg bele a labdába) vagy a tekerés, csavarás (úgy belerúgni a labdába, hogy az a levegőben ívet ír le).

Magyar mozaikszavaink például a jété/JT (játékvezetői testület) vagy a cséká/CSK (csapatkapitány). Felfokozott érzelmi állapotban, gyors és rövid közlési szándék esetén használt rövidítések lehetnek a csapikapi (csapatkapitány), szögi (szöglet) vagy a szabi (szabadrúgás), esetleg az ifista (ifjúsági, fiatal játékos) – ezek a ritkábban használt kifejezések közé tartoznak.


Hasonlóságon alapuló névátviteli kifejezések a csikócsapat (fiatal játékosokból álló csapat), a pejoratív értelmű feketerigó vagy sárgarigó (a játékvezető meze gyakran sárga vagy fekete) vagy a portás (a kapusra használják, aki „őrző tevékenységet végez”).


Szóferdítésre remek példa az eredetileg zenei tevékenységre vonatkozó csellózás, amely a cselezésből lett átalakítva.


Előfordul, hogy egy-egy játékos neve a kiemelkedő, de legalábbis erősen rá jellemző játékmódja miatt igévé vagy jelzővé módosul a beszélt nyelvben. A legtöbbet felhozott példa a spanyol inmessionante, aminek a jelentése egyszerre a futball legmagasabb szinten történő művelése, illetve a futball legjobb játékosa is, és Lionel Messi argentin játékos vezetéknevéből ered. Ehhez hasonló szleng a zlatanozás, ami Zlatan Ibrahimović svéd labdarúgó habitusa ihlette kifejezés, jelentése dominálni, erősen csinálni. Magyar vonatkozásban ilyen lehet a Böde Dániel nevéből származó, angol igenevek képzése szerint született bödeing szó, amit az egyik legismertebb magyar internetes mémoldal szerkesztőinek virtuális tollából született, és arra utal, amikor a játékos az egyik, norvég csapat ellen játszott mérkőzésen egy mozdulattal földhöz vágta ellenfelét. Mindezek után megállapítható, hogy a nyelv folyamatosan változik, a nyelvi elemek a példátlan emberi kreativitás fényében képződnek, a sportnyelvezet alakulása pedig hasonul a sporttörténelem alakulásához. Írásos kommunikációban nagyon fontos a célközönség meghatározása és megismerése, a közösségen belüli kommunikációs normák tiszteletben tartása pedig elengedhetetlen a hitelességhez.






Bibliográfia:

FISZ Facebook: - Zelei Dávid beszélgetése Kele János bloggerrel, a Spíler Tv volt szakértőjével, Pető Péter író-futballbíróval, és Kukorelly Endre íróval – avagy hogy beszél a lelátó, a sportlapok és az irodalom a futballról? 

 Lukácsi Linda 2007, II. A szlengről általában In: A labdarúgás szlengje. Témavezető: Kis Tamás.  Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar Nyelvtudományi Tanszék

 Lukácsi Linda 2007, II. A labdarúgás szlengszótára In: A labdarúgás szlengje. Témavezető: Kis Tamás. Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar Nyelvtudományi Tanszék

 Bahtyin, Mihajl Mihajlovics 1988, A beszéd műfajai. In: Tanulmányok az irodalomtudomány köréből. Szerk. Kanyó Zoltán és Síklaki István 

 Kocsis Norbert 2014, Futballszleng. In: Nyiri Péter – dr. Kováts Dániel 2014. A nyelv lelke, a lélek nyelve. Múzsák Kertje. A Magyar Nyelv Múzeuma Füzetei II.. Széphalom.
Nyiri Péter 2014, A cornertől a zlatanozásig. In: Nyiri Péter – dr. Kováts Dániel 2014. A nyelv lelke, a lélek nyelve. Múzsák Kertje. A Magyar Nyelv Múzeuma Füzetei II.. Széphalom. 
Egy nyelvet beszélünk, ha a futballról beszélünk? – Index Sportcast 10. epizód lekérve ekkor: 2021.06.20.

 A nemzetközi fonetikai ABC-hez (IPA) és a szakszerű fordításokhoz a WikiSzótárat használtam.




[1] A következőkben a magyar labdarúgó nyelv alakulásáról értekezem, Lukácsi Linda futballszlengekkel foglalkozó szakdolgozata alapján. 
[2] Bahtyin, Mihajl Mihajlovics 1988, A beszéd műfajai. In: Tanulmányok az irodalomtudomány köréből. Szerk. Kanyó Zoltán és Síklaki István 
[3] Lukácsi Linda 2007, II. A szlengről általában In: A labdarúgás szlengje. Témavezető: Kis Tamás. Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar Nyelvtudományi Tanszék




















Paulus Barbara vagyok, szlavisztika szakos tanulmányaim alatt főként az orosz realizmust és szatírát kutattam, többek között Dosztojevszkij, Gogol és Bulgakov munkásságára vonatkozóan. Jelenleg a modern orosz irodalomtörténetet tanulmányozom, célom a keleti szláv irodalom népszerűsítése, bemutatása az érdeklődők számára.

0 comments

Recent Posts

See All
Kollázsok6.jpg
arrow&amp;v