Kun Viktória Anna

Dolgok, amik vannak


A busz nem szállít utasokat.

Tejbe müzli,

müzli tej nélkül.

Kinézni az ablakon és látni magad.

Megijedni magadtól.

Lépcsőfokokat számolni,

kihagyni a tizenhetest.

Hazasétálni.

Ismeretlenekkel beszélni.

Köszönni olyanoknak,

akiknek senki se köszön.

Mintás zoknit venni,

ha rossz napom van.

Mindennap mintás zoknit venni.

Sétálni egyet.

Matricát ragasztani a megállóra.

Lekaparni másokét.

A busz nem szállít utasokat.

Felszállni egy másikra.

Kinézni az ablakon.

Sírni.




Egyre csak


Egyre csak hordtuk

a műanyagkupakokat az iskolába,

végül meghalt a kislány,

akinek gyűjtöttük,

a megmaradt kupakokat pedig kidobtuk.

Ma már nem mentünk meg senkit.

Próbálok emlékezni milyen voltál,

de egyre nehezebben látlak magam előtt.

Nyár van,

játék közben elesel,

mi meg csak állunk ott,

mint akik nem tudják,

mit kell csinálni.

Minket nem tanítottak elmúlásra.

Eltemetem a tested köré épült köveket,

próbálok emlékezni valamire,

ami meg sem történt.

Arcod körül kavicsok.








Kun Viktória Anna, 2000-ben született, budapesti lakos. Az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakán végzett újságírás specializációval.

0 comments

Recent Posts

See All

Zoran

hélóóó.png