Fejérvári Katalin

A macskák, a családom és a weird

(Böszörmény Márton: Meixner Józsefné apoteózisa, Napkút Kiadó, 2020.)

„A macska ugyanis titokzatos teremtmény, s közelebb áll azokhoz a különös dolgokhoz, melyek az ember előtt örökre rejtve maradnak.” (H.P. Lovecraft: Ulthar macskái)

A weird irodalom a horrorhoz hasonlóan félelmetes, nyomasztó atmoszférát teremt, de a bizarr, hátborzongató légkört azáltal képes elérni, hogy a való életbe, valóságos közegbe helyezi a furcsa történéseket. Ennek egy tökéletes példája Böszörményi Márton új regénye. A szerző a Könyves Magazinnak adott interjújában megfogalmazta elképzeléseit új könyvével kapcsolatban, melyet a szöveg ténylegesen maga is teljesít: „Azt szerettem volna, hogy a történetem eljusson azokhoz a nyitottabb szemléletű olvasókhoz, akik valami másra vágynak, valami szokatlanra, akik hajlandóak kicsit megdolgozni azért, hogy megfejtsék a könyvet, nem kész válaszokat, megoldásokat akarnak, hanem szeretik maguk összerakni a kirakós darabkáit.”[1]

A megmagyarázhatatlan történések, szereplők és fordulatok központi elemei Böszörményi Márton regényének, A Meixner Józsefné apoteózisának. A címben megnevezett asszony mellett megismerjük még lányát, Andikát, és a lány barátait, Taszit és Zsoleszt. Ők a központi figurák, akik közvetlenül vagy közvetett módon tanúi Meixner Józsefné apoteózisának. A szövegben konkrét jellemzést ritkán kapunk róluk, de karaktereik mind jól megrajzolt figurák abból adódóan, hogy már párbeszédeikből is kitűnnek főbb jellemvonásaik. „Kérem, emelte fel a kezét Meixner Józsefné, ne is fáradjon. Ön egy szimpatikus fiatalember, biztosan sok embert meg fog még győzni, de engem nem tud megtéríteni. Nemcsak azért, mert ez a történet egy hatalmas baromság, hanem azért is, mert én nem hiszek semmilyen istenben, se Jézus Krisztusban, se valami fura varázslólányban. Vannak olyan dolgok ebben a világban, amiket képtelenség ép ésszel felfogni, titkok, amelyek nem véletlenül maradnak rejtve az emberek elől.” (45.)

Meixner Józsefné kettesben él lányával, Andikával, akinek vissza-visszatérő kérdése a történet során: Hol van apa? Így kezdődik a regény is, ezzel a kérdéssel a cím egyaránt eljátszik, de ahogy Andika sem kap választ a kérdésre, úgy az olvasó maga sem – ki is maga Meixner József, Andika apja? A történet előrehaladtával furcsa, megmagyarázhatatlan mozzanatok sorjáznak – rengeteg macska jelenik meg Meixner Józsefné körül, a rádió és a tévé önműködővé válik, az ezekből érkező hangok már-már narrálják az asszony életét. A fán csüngő, oszladozó macskatetemet a főhős hazaviszi, és elteszi a mélyhűtőbe, korábban pedig azzal ijesztgeti lányát, hogy egy férfi a városban lenyúzza a fiatal lányok bőrét, és kifeszíti egy padra. A regény hétköznapi mozzanatokat elbeszélő részei (melyben a Meixner család hétköznapjairól értesülünk, reggeliznek, főznek, Andika munkába jár és sörözni a barátaival), és abszurd mozzanatai között (megmagyarázhatatlan balesetek, történések) átmenetet képeznek az álomelbeszélések. Például miután Meixner Józsefné leszedi a macskatetemet egy fáról sétája során, Andika egy fa ágán lógó plüssmacskával álmodik. Az olvasó minden bekezdésnél azt érzi, hogy „valami itt nincs rendjén”. Ez az egész atmoszféra pedig épp azért válik hátborzongatóvá, mert a regény alaphelyzetéből adódóan egy átlagos család életét elmesélő szövegre számítunk. Minden, ami nyugalmat vagy biztonságot adó támpont lehetne ebben a világban, felborul ismeretlen természetfeletti erők hatására, ennek következtében megbomlanak a reális(nak gondolt) világ törvényei – ezzel éri el a weird irodalma, hogy félelmet keltsen olvasójában.

Ironikus az „apoteózis” a címben, ugyanis ez nem csupán a főhős istenné magasztalása (ebben az esetben is valamilyen sötét, démoni istenséggé válik az asszony, akit macskák vesznek körül és követnek áhítattal), hanem annak elzüllése is. Mintha megbomlana az elméje Meixner Józsefnénak – az ártatlannak, odaadónak tűnő asszony egyszer csak szörnyeteggé válik, akit mérhetetlen düh fog el, amikor lánya magának készít reggelit. „Te a nyomomba se érhetsz! Azt hiszed, hogy meg tudsz csinálni egy normális rántottát? Nem! Egész életedben leskelődtél, igaz? Figyelted, hogy mit csinálok. Próbáltad eltanulni tőlem a dolgokat, ugye? De csak egy silány utánzat vagy! A gyenge kis másolatom. Egy dagadt vesztes!” (42.) – fakad ki (egyébként már felnőtt) gyermekére az eset után.

A nagy kultúrtörténeti múlttal rendelkező macska-szimbólumnak tehát jelentős szerep jut ebben a regényben, és egy nagyon összetett jelentésréteget hordoz magában. Az éjszaka állata lehet a macska, mely éleslátásából adódóan a titkos, belső látás megtestesítője is. Ambivalens, kiszámíthatatlan és megismerhetetlen, démoni természete utalhat akár a női lélekre[2]. Ebben a szövegben egy magányos, titokzatos karakterhez köthető – a szereplő természetfeletti, démoni mivoltát erősíti jelenléte, melyből adódóan nem a „hóbortos macskás nőt” látjuk, hanem valóban valamilyen irreális, bizarr közegben mozgó asszonyt.

Böszörményi fokozatosan, lépésekben építi szövegében az egyre meghökkentőbb jeleneteket, motívumokat, így nem egy teljes egészében rettegést keltő világba csöppenünk. Néhol ironikus, akár humoros elemeket is beemel; a félelem, az iszony és a komikum nem állnak olyan messze egymástól. Erre egyes esetekben szövegszerűen is reflektál a kötet. „Ha szemből világította volna meg őket a hold, hogy csak a sziluettjük látsszon, úgy néztek volna ki, mint valami beteges emberkísérlet, torz, kétfejű végterméke. Vagy egy vidám rajzfilm megmosolyogtatóan különböző párosa összeölelkezve.” (92.)

Böszörményi Márton regénye összességében nagyon jó olvasmány annak, aki képes átadni magát egy teljesen másfajta törvények szerint működő szöveguniverzumnak. Annak, aki nem fél minden bekezdésnél valami meghökkentő, természetfeletti fordulattal szembesülni. De azoknak is kiváló olvasmány lehet, akik elsőként találkoznak a weird irodalmával, mert a Meixner Józsefné apoteózisa tökéletes bevezetésként szolgálhat ebbe a műfajba. A meghökkenés pedig mindenki számára garantált – a történet legvége is izgalmas csavarral szolgál.

[1] https://konyvesmagazin.hu/nagy/boszormenyi_marton_margo_top10.html [2] https://tavoktatas.mnt.org.rs/iii-osztaly/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv-es-irodalom-iii-osztaly-43-ora-weird-irodalom-es

Fejérvári Katalin 1999-ben született, Debrecenben. Hajdúszoboszlón és Budapesten él. Jelenleg az ELTE irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgatója.