Varga Kristóf Attila

Az atipikus siker nyomában – Szederkényi Olga: Irodalmi Popikonok

Sokan ismerik a mondást, mellyel magam is teljesen egyetértek, hogy az irodalomnál csak egy dolog jobb, méghozzá az irodalomról való beszélgetés. Szederkényi Olga: Irodalmi popikonok című könyvében pontosan ez történik, hiszen a szerző párosinterjúk segítségével – az interjú alanyai írók, irodalomtörténészek, irodalmárok, egyes szerzők kutatói – mutatja be a magyar és világirodalom kiemelkedő íróit, akiknek irodalmi sikere nem volt teljesen hétköznapi.

A könyv tartalomjegyzékéből már látható, hogy az hat tematikus egységre tagolódik, az első egység a Vérfagyasztó történetek címet kapta. Ebben a szakaszban három szerzőről készültek beszélgetések, (név szerint Agatha Christie-ről, Bram Stokerről és a Grimm fivérekről). A könyv tulajdonképpen egy ismeretterjesztő interjúkötet, amelynek különlegessége az, hogy a szerző nem összegyűjtötte a gondolatokat, és ezeket vetette papírra, hanem megszólaltatja a megkérdezett írókat, irodalomtörténészeket, irodalmárokat. Itt sem állhatunk meg, hiszen a könyv túllép az irodalom világán és egyes, vizsgált szerzőkről filmproducerekkel, rendezőkkel is beszélget. Ezt kiváló ötletnek tartom, hiszen sok sikeres író alkotását vitték a mozivászonra már, és sokszor különleges betekinteni egy írott mű mozgóképpé alakításába, a könyv teremtette kihívások leküzdésébe.

A mű központi témája, kérdése, amit körüljár, hogy mi az irodalmi siker titka. Miért tekinthetők a könyvben említett szerzők a mai napig meghatározóknak, hogyan lettek ennyire irodalmilag elismertek. Egyes szerzőknél különösen érdekes, hogy saját korukban nem voltak kimagaslóan sikeresek, de az utókor felemelte őket.

A Margó Irodalmi Fesztiválon Szederkényi Olga szerzővel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a könyv célja nem önmagában a sikeres írói munka, hanem az atipikus irodalmi siker bemutatása. A párosinterjúk ehhez kiváló eszközt nyújtanak, hiszen azokban a hozzáértő, szakmájukban elismert személyek véleményét olvashatjuk, akik egy adott szerzővel munkásságuk során behatóan foglalkoztak. Ahogyan említettem, a könyvben felvonultatott szerzők közül volt, akinek műveit a nagyközönség, az irodalmi kánon nem ismerte el egy adott korszakban, ma viszont igen.

Ugyanakkor erre ellenpéldaként hozható Rejtő Jenő, akit a mai napig nehéz elhelyezni a szépirodalom és ponyva között, annak ellenére, hogy a köztudatban egyértelműen neki ítélt műfaj a ponyvairodalom. Ez talán a mai napig nem változott, mégis rengetegen szeretik, újra és újra olvassák műveit, és nincsen hazánkban szinte senki, aki legalábbis ne hallott volna róla.

Agatha Christie nevét ma mindenki ismeri és – ahogyan a könyvben is említik – vitathatatlanul a krimiirodalom koronázatlan királynője. Ehhez képest első könyvét, A titokzatos styles-i esetet csupán hatodjára sikerült kiadatnia, és csak azért írta meg, mert nővére azt állította, úgysem lenne képes rá, hogy megírjon egy igazi könyvet. Nagy szerencsénkre Christie nővérének nem lett igaza.

Christie, miután első férje elhagyta, tizenegy napra eltűnt a világ elől és egész Anglia őt kereste. A kezdeti sikertelenség, küzdelmes kiadás után a krimikirálynő olyan híres lett, hogy világszenzációként hatott elvonulása és titokzatos holléte.

Shakespeare sikere is érdekesen alakult. Saját korában ugyan szerették és megbecsülték, de messze nem örvendett akkora sikernek, mint manapság. Tulajdonképpen kétszáz évig nem is nagyon játszották, ugyanis egyszerűen nem volt divatos. A romantika korszaka keltette újra életre, és egészen meglepő magasságig jutott mostanra, hiszen Shakespeare mára nemcsak szeretett és megbecsült drámaíró, hanem sok esetben imádott irodalmi popikonná vált.

Egyik személyes kedvencem volt az Egri csillagok török fordítójával készült interjú, aki egyébként évek óta itt él Magyarországon. Az ő elmondásából kiderült, hogy a török iskolákban ugyan tanítják történelmüknek ezt a részét, de messze nem olyan drámaian, mint ahogyan azt a magyar történelemben tanuljuk, természetesen ez érthető is. Azt is megtudhattuk, hogy Gárdonyi Géza leírása Szulejmánról távol áll az igazságtól, illetve Jumurdzsáknak nem janicsárnak, hanem inkább delinek vagy akindzsinek kellett volna lennie.

Természetesen megannyi szerzőről és műről esik még szó, a kötet összesen 19 interjút tartalmaz. Szerepel benne többek között Szabó Magda, Jane Austen, Molnár Ferenc, Boccaccio és még sokan, kiknek irodalmi sikere megkérdőjelezhetetlen. Igazán kellemes lenne tovább beszélni őróluk is, de akkor mi maradna a kedves olvasónak?

Szederkényi Olga a könyvet körülbelül nyolc évig írta, és elmondása szerint minden szerzőt a magáénak érzett arra az időre, míg velük foglalkozott. Ez szerintem meg is látszik a könyvön, nem gyorsan, sürgetve megírt alkotás ez, hanem valami több – érződik rajta a mély irodalomszeretet.

A könyvet mindenkinek ajánlja, nem csak azoknak, akik egy adott költőt szeretnek és meg akarják ismerni, nemcsak azoknak, akik az irodalomtörténetet kedvelik, hanem mindenkinek, akinek egy kicsit is szívügye az irodalom. Jómagam is meleg szívvel ajánlom mindenkinek.