Zsigmond Soma Ismétlődő formák I Szemében magamat Földön, pázsiton, eget.  Szememben égbolt:  kívülről magamat. Hatalmas zöld mező – évszak,  nem férünk el benne többen. Kiterít a tér, mindenhol én,       mozdulatlan levegő. Hűvös föld ömlik a talaj  merev izmaira.  Csendes örvény hív,  felejt, kényszerít köldökénél. Eget rá, omlik: szemében magamat. II Ismétlődő formák  Málló vakolat. Darabokban úszó szűk-szűk utcák, térre nyílik: feszít.  Száraz szemcsatorna: könnyít magán,