Kovács Dominik - Kovács Viktor

Jégtorta

(részlet)

Pénz

SACI (hevesen). Eljön az még énhozzám, és itt fog sírni, hogy anyám, bocsáss meg, és itt fogja kérni, hogy pofozzam meg, amiért ilyen barom volt, és könyörögni fog, hogy felejtsek el mindent. Itt fog megalázkodni az áruló, aki elárulta a saját anyját! Így lesz, meglátod! (Dühödten az asztalra csap, a gyereket utánozza.) Bocsáss meg, anyukám, ne haragudj rám, itt maradok veled, hűséges gyerek leszek… így lesz, meglátod!

GYURI BÁCSI (megenyhül). Ne idegeskedj, Sarolta. Ki tehet arról, hogy milyen gyereke lesz?

SACI. Egyszer vertem el a seggét. Csak egyszer. Éjjel tizenegykor is az utcán lődörgött, nem akart hazajönni, pedig kértem, hogy nyolcra legyen itthon. Emlékszel, a rosszullétig ideges voltam. Kiabáltam vele, visszafeleselt, verés lett a vége. Ezért kell utálni engem? Ha? Ezért?

GYURI BÁCSI. Nem tehetsz róla. Ne törődj vele! Én csak azt szeretném, hogy neked könnyebb legyen. Mit süssek délután? Kókuszos linzer?

SACI. Nem kell!

GYURI BÁCSI. Puncskocka?

SACI. Fasznak kell!

GYURI BÁCSI. Mondj le a gyerekről.

SACI. Azzal a vén kurvával van.

GYURI BÁCSI. Nem a mi fajtánk. Az apja fajtája. Zsúrfiú, vagy hogy hívják az ilyeneket. Az isten pénze sem elég neki. Azt hiszed, vett tortabevonót? Dehogy vett.

SACI. Eljön majd. Könyörögni fog az anyjának.

GYURI BÁCSI. Áh, soha. Ő olyan, hogy jó neki így.

SACI. Elhívom.

GYURI BÁCSI. Nyugodj meg!

SACI. Elhívom. Főzök neki valami finomat.

GYURI BÁCSI. Hogy hozza a kurvát is?

SACI. Felőlem hozhatja.

GYURI BÁCSI. Ne beszélj már butaságokat!

SACI. De. Itt lesz.

GYURI BÁCSI. Nem kell ide!

SACI (ismét kitör). De ez így kibírhatatlan!

GYURI BÁCSI. Emlékszel, amikor tízéves voltál, és a telepen döglődött a kedvenc lovacskád? Akkoriban már kezdett jól menni nekünk… Meg akartál őrülni azért a lóért, akkor is csak sírtál két napig. Aztán sütöttem neked egy lovat pörkölt cukorból, és megbeszéltük, hogy keménynek kell lenni, Sarolta… Tudod jól, hogy nekem sem volt könnyű.

SACI (unottan). A malom… a kibaszott malom.

GYURI BÁCSI. Elvették apámtól a malmot! Szemét módon elvették a rohadékok! Mehettem Pestre.

SACI. El ne kezdd megint! Hallottam már párszor.

GYURI BÁCSI. Nem értél volna rá nyavalyogni te sem, ha a helyemben találod magad nincstelenül ott a nagy Budapesten.

SACI (ironikusan). Nagyon sajnállak, apuci…

GYURI BÁCSI. Férfi létemre takarítottam a restit, a más mocskát, az okádékot, a szart…

SACI. Rossz volt neked, apukám, nagyon rossz volt. Mindig akkor jössz ezekkel, ha nekem van valami bajom.

GYURI BÁCSI. Erős voltam! Legyél te is az! Összeszeded magad, kisasszony? Ha? Összeszeded magad? Megígéred nekem? Elfelejted a gyereket? (Saci hallgat.) Na, ígérd meg nekem! Elfelejted? (Saci nem válaszol.) Mit süssek délután? Puncskocka? (Saci hallgat. Gyuri bácsi tétlenségében elmegy.)

Kovács Viktor és Kovács Dominik (1996), az ELTE-BTK irodalom- és kultúratudomány képzésének másodéves hallgatói vagyunk, drámákat, elbeszéléseket írunk.