top of page

Nemes Márk


Fehér Enikő Köszönöm nektek, író férfiak c. versére



Ti drága, író nők: szívesen



Mert Ti tartjátok bennük a lelket,

Ti drága, író nők, hisz felnézhetünk Rátok,

mosogatás közben is az írót látjuk Bennetek,

a mi kis írónkat, aki ránk mos.

Megvetjük a többi ostoba, suta hím kérdéseit,

igaz, nekünk se könnyű, mégis, Hol késik már az a lagzi,

hogyhogy nincs saját lakás, se főállás, se gyerek?

Bezzeg az én időmben! És az írás, az munka?!,

de ezt Ti már mind tudjátok, Nektek sírjuk el,

ezt sosem szánnánk holmi folyóiratokba.

Oda csak a dac, a baszás, a hidegháború.

Nem bombázunk szerelmes versekkel sem Titeket,

tudjuk, hogy szeszélyes szívetek mélyén persze szeretnétek,

melyik nő ne szeretné, de mindig azt mondtátok,

jaj, ne már, ez tökre kínos.

Nektek bezzeg azt mondják-- DE honnan tudhatnánk,

s miért érdekelne, mások miféle avítt, csúnya, szexista

dolgokkal bombázzák fejeteket-falatokat-életműveteket,

az nem fontos, amíg mi mindig mást mondunk,

főleg szépeket, ha már nem Rólatok,

legalább ̶M̶e̶l̶l̶e̶k̶e̶t̶ Mellőletek.

Mégis írunk. Értetek írunk! Óh,

nekünk nincs princípiumunk,

mi vagyunk az Alap, a l’Homme,

a by default, mi nem tudunk megfogalmazódni

komplement vagy kompliment híján,

a mi betűnk a gyermekünk,

szomorú, de már csak így van ez.

Meghívunk ezért ma még egy fél deci

lónyálra Titeket a Csempésben,

lássátok, miből vagyunk, mi nem hiszünk a kisasszonyokban,

akik nem bírják a piát, nem, mi a nagyasszonyokban hiszünk.

József Attilától is a Mamát imádjuk leginkább, de psszt.

Köszönjük, hogy megköszönitek, hogy vagyunk,

mert valahol, mélyen Hozzátok (IS) mérjük magunk.

Habár röhögnünk egymáson haszontalan,

ha tudunk magunkon, egymással,

mert egymás tükrei vagyunk,

már az is valami.

(Ugye, megpucoltátok a tükröket rendesen?)

Ezért e pár sor mára, Rólatok, virág helyett.

Másról

miért is írjunk?






































1990’s évjáratú, a Kaposvár-Budapest-Pécs háromszögben tenyészik. Jelenleg az ELTE Kommunikáció- és Médiatudomány Mesterszakának végzős hallgatója. Ír, olvas, penget, tanítgat, társadalmiellenáll, eszik, alszik (néha). Megszállott képregény-, zsánerirodalom- és szerepjáték-rajongó/kritikus. Készülget a (poszt)apokalipszisre. A tehetséget mítosznak tartja. Egyértelműen Bárd kasztú.

0 comments

ความคิดเห็น


hélóóó.png
bottom of page