Beszámoló a XXIII. Tavaszi Szél konferenciáról
(Absztrakt-recenzió)
Idén ősszel is megrendezésre került a Doktoranduszok Országos Szövetségének multidiszciplináris konferenciája. Az eddigiektől eltérő módon a konferencia online térben zajlott, és meghatározott tematikával, a MI és a tudomány jövője címmel jelentkezett. Ahogyan azt a cím is mutatja, az előadások arra a jelenleg nagyon is aktuális kérdésre koncentráltak, hogy miként kezelhető a tudomány és a Mesterséges Intelligencia viszonya: mivel szolgálhatnak egymás számára, vagy, hogy milyen módon változik a tudomány jövője mindennek függvényében.
Az irodalomtudományi szekcióban kilenc előadás hangzott el, melyek absztraktjait a DOSZ weboldalán tették közzé.
A szekciót Babos Orsolya az Egymásra rétegződő valóságok Philip K. Dick műveiben című előadásával nyitotta meg, melyben a Philip K. Dick, amerikai sci-fi író műveiben megjelenő illúzió- és valóságábrázolásokat vizsgálta. Kutatásának fő vonalát a jelenség azon megnyilvánulása adta, mely az érzékelt valóság teljes felülírását dolgozza fel egy alternatív szabályrendszer által.
A konferencia második előadója Bacsó Beáta volt, aki a TELMA – (H)AMLET – Telma Titusz rejtélyes nevének egyik lehetséges megfejtése Karinthy Frigyes messiás-figurájának és Shakespeare Hamletjének eszkatológiai, ontológiai és morálfilozófiai összevetésén keresztül című munkáját prezentálta. Az előadás Karinthy Frigyes műveiben megfigyelhető komplex kozmogóniai, morálfilozófiai, ontológiai és eszkatológiai elképzeléseket dolgozta fel, mindezt összekapcsolva a zsidó messiás-fogalomkör jelentésmezőjével. A kutatás középpontjában Az ezerarcu lélek és a Telma Titusz kiáltványában is egyaránt megjelenő rejtélyes Telma név eredete állt.
Ezután Fazekas Andrea Elhasználódott életek – Berniczky Éva Szerencsegyökér című novelláskötetéről címet viselő dolgozata következett, melyben a kutató a Szerencsegyökér című mű átfogó elemzését adta.
Fazekas Andreát Fejes Richárd Sétaszimulátorok narratív struktúrái: irodalomszerű videójátékok vagy videójátékszerű irodalom? című előadása követte, melyben a sétaszimulátorok vizsgálatával foglalkozik narratológiai szempontból. A kutatás különlegessége, hogy a szimulátorok elemzésével létrehozott kommunikációs modell felhasználása túlmutat a videójátékok mezején, így alkalmazhatóvá válik különböző transzmediális alkotások vizsgálatában is.
Ezután Füzi Péter mutatta be, a „romlani kell, kijavulni...” címet viselő munkáját, mely Tandori Dezső Londoni Mindszentek című versével foglalkozik.
A soron következő dolgozat Vékási Adél A kulturális emlékek szerepe az ABZÛ című videojátékban volt, melyben a 2016-os ABZÛ nevet viselő játékot vizsgálja a kulturális emlékezet megjelenítéseire koncentrálva. A kutatásban figyelmet kap a karakter identitásépítő folyamata, mely szorosan összefügg az interpretáció és az emlékezés kettősével.
Venyercsán Dávid A szembenézés elkerülése – A társadalmi bűntudat kérdése a Hideg napok c. regényben és filmben címet viselő kutatásának tézise és célja a Hideg napok értelmezésének felszabadítása a politikai manipuláció alól. A kutató álláspontja szerint a regény, és az azt adaptáló film is a ráerőltetett antifasiszta narratíva áldozata. A dolgozat arra próbál rámutatni, hogy mindkét műben a társadalmi bűntudat narratívája jelenik meg.
Őt Szántai Márk előadása követte a sorban, aki Az Oravecz-próza világirodalmi kontextusai címmel Oravecz Imre három kötetes művét, a Rög gyermekeit vizsgálta.
A szekció záró előadása Nagy Dóra dolgozata volt, aki a nyelvi korlátok irodalmi megjelenéséről értekezett. Kutatásának fő tárgyát Egressy Zoltán: Drámák, Háy János: A Gézagyerek, Székely Csaba: Bányavidék című drámakötetei adják. A Kocsma-kontextus – Irónia Egressy Zoltán, Háy János és Székely Csaba műveiben címet viselő munkája egy igazán fontos problémára reflektál: a nyelvnélküliség irodalmi megjelenítését dolgozza fel.
A szokatlan körülmények ellenére a DOSZ konferenciája idén is lehetőséget nyújtott arra, hogy bepillanthassunk az irodalomtudomány sokszínű és aktuális kutatásaiba. A konferencián elhangzott előadások a későbbiekben a DOSZ által szerkesztett kötetben lesznek olvashatóak.
Az előadások absztraktját az alábbi linken tekinthetik meg: http://dosz.hu/rendezvenyek/tavaszi-szel-konferencia-2020-online-2020-10-16
Tóth Ramóna Mirtill vagyok, a Nincs online folyóirat tanulmány rovatának szerkesztője. Esterházy Péter iránti reménytelen szerelmem eredményeként, most harmadéves magyar szakos hallgató vagyok. Az elfojtott vágyaimat, így az irodalomelmélet és a kultúratudomány különböző területein élem ki, legfőképp a világ szövegszerű szerveződésének és a kultúrán vagy diskurzuson belüli eltolódások vizsgálatának szentelem magam. A Nincs számomra, amim sosem volt, de amire mindig is vártam. A tanulmány rovat, pedig pont ennek a személyes hiány-tapasztalatnak az eredménye.
Eddig mindenki azt mondta mi Nincs, talán csak mind rólunk beszéltek.
Comments