Pál Sándor Attila
Szünet
A századelő egy szeptemberi estéjén,
valahol az Alföldön,
egy tatarozatlan tornacsarnokból
egy próba szünetében,
izzadtan, bedurrant vádlikkal
kisétálni az árnyas iskolaudvarra,
megmerítkezni a dohányfüstben.
Annyian legalább, mint a dohányosok,
akik miatt szünet létezik, hisz tüdejük gyenge.
Minden itt történik, minden dohányos érdekesebb
bármely nemdohányosnál.
Finoman égnek a cigarettaszálak,
ömlik, gomolyog szájon, orrlyukakon a füst.
Szereted a szagát. Hallgatsz.
Izzó pontok, piros ajkak, érces női hang.
Köhögés, röhögés, toporgás, tapsok.
Betonlépcsőn, vasrácson ülni.
Hersegve harap a friss almába.
Nézd, mondja mikor a felénél jár, barnul.
Oxidálódik. Mi is ezért halunk meg. A szövetek.
Halálra lélegezzük magunkat.
Rekedten zengő, kitörő röhögés.
Vége a szünetnek.
Pál Sándor Attila 1989-ben született Szankon. A szegedi bölcsészkaron végzett, Szentendrén él, a Forrás folyóirat szerkesztője. Eddig megjelent kötetei: Pontozó (2013), Düvő (2017), Balladáskönyv (2019). Rokonok című novelláskönyve májusban jelenik meg a Magvető Kiadónál.
Comments