Fehér Renátó
Rabszolgakórus
(Giuseppe Verdi: Nabucco, III. felvonás, ford. Blum Tamás)
Mint a fecske, repülj messze földre,
Színarany szárnyú gondolat repülj el,
Rég nem látott hazámba kerülj el,
Vár a hőn szeretett szépotthoni táj!
Üdvözöld várunk száz ősi tornyát,
Nézz az áldott, az egykor olyvirágzó völgybe...
Tudd meg bús földünk szánalmassorsát,
Ó, az emlék hogy kínoz, hogy fáj!
Bölcsek lantja a fűzfának ágán,
Ó, miért lett oly néma a húrja?
Zengjen, áradjon dallamaújra,
Mondja el, hogy mily szép volta múlt.
Keljen életre mindenki száján,
Szálljon bátran a feltámadt ének.
Adjon hangot e sorsűzöttnépnek,
Mely a bús szívbe újlángot gyújt.
Fényes új lángot gyújt!
Fehér Renátó (1989) költő, a Hévíz folyóirat szerkesztője. Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, orosz, román és szlovák nyelvre is fordították. Kötetei: Garázsmenet (Magvető, 2014), Holtidény (Magvető, 2018).
A szerzői képet Szőcs Petra készítette.
Comments