Fehér Renátó

Rabszolgakórus

(Giuseppe Verdi: Nabucco, III. felvonás, ford. Blum Tamás)


Mint a fecske, repülj messze földre,

Színarany szárnyú gondolat repülj el,

Rég nem látott hazámba kerülj el,

Vár a hőn szeretett szépotthoni táj!

Üdvözöld várunk száz ősi tornyát,

Nézz az áldott, az egykor olyvirágzó völgybe...

Tudd meg bús földünk szánalmassorsát,

Ó, az emlék hogy kínoz, hogy fáj!

Bölcsek lantja a fűzfának ágán,

Ó, miért lett oly néma a húrja?

Zengjen, áradjon dallamaújra,

Mondja el, hogy mily szép volta múlt.

Keljen életre mindenki száján,

Szálljon bátran a feltámadt ének.

Adjon hangot e sorsűzöttnépnek,

Mely a bús szívbe újlángot gyújt.

Fényes új lángot gyújt!






















Fehér Renátó (1989) költő, a Hévíz folyóirat szerkesztője. Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, orosz, román és szlovák nyelvre is fordították. Kötetei: Garázsmenet (Magvető, 2014), Holtidény (Magvető, 2018).

A szerzői képet Szőcs Petra készítette.

0 comments

Recent Posts

See All

Lekvár

nincs 89.png