LÉPESMÉZ
Nyilvánvaló, hogy csak a múltból lesz
jövő. Közhely, szóba sem kellene hoznom.
Ám kénytelen vagyok továbbgondolni
ezt is, mint annyi mindent az utóbbi időben,
mert kezdem érezni, hogy tulajdonképpen
innen oda hordom át az életemet, amikor
emlékezem. Verset írok az emlékekből,
amelyeket meggyűjtöttem eddig, és most
felélem őket. Idétlen hasonlat, de a pettyes
madártojások jutnak eszembe. Ha sikerült is
belenéznünk a fészekbe, nem mindig tudtuk,
milyen madár lesz belőlük. Egyet sem
törtem össze. Nem dicsekedni akarok ezzel.
Nem jártam folyton az erdőt. Előfordult
mégis, hogy aztán láthattam a fiókákat,
miután felették maguk körül a tojásfehérjét,
mint én az emlékeimet. Keresem a legtalálóbb
képet. Például, hogy vágom magam alatt
a múltat. Ez az átrendezés izgat. Hogy nem
a jövő fogy, hanem a múlt. Amikor már
megírtam vagy elmeséltem mindent,
vagyis kicsorgattam a lépesmézből a mézet,
csak a viasz marad, eső után szikkadó,
lyukacsos váz. Itt-ott megcsillan rajta
sárgán a napfény. De valójában nincs már.
Átvittem a jövőbe azt, aki voltam, afféle
hátulsó pár előre fuss volt az egész.
A múltat nem érdemes rögzíteni, mert
megszűnik, és ismerős lesz minden, ami jön.
Nem szabadna könyvet írni, ha tudod a végét.
MARKÓ BÉLA Kézdivásárhelyen született 1951. szeptember 8-án. Költő, szerkesztő, politikus.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán 1974-ben szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát.
1976-tól 1989-ig Marosvásárhelyen szerkesztő az Igaz Szó című irodalmi folyóiratnál; 1989 decemberétől 2005-ig főszerkesztője a marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóiratnak, az addigi Igaz Szó utódának.
1990 és 2016 között szenátor a román parlamentben; 1993 és 2011 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke; 2004–2007 és 2009–2012 között a román kormány miniszterelnök-helyettese.
Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a Romániai Írószövetségnek, tiszteleti tagja a magyarországi Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. A Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának az elnöke.
Számos verseskönyv, több esszé- és tanulmánykötet szerzője. Írt magyar irodalom tankönyvet. Verseskönyvei jelentek meg román, angol és francia fordításban. Több gyermekverskötete van.
Legújabb könyvei: A költészet rendeltetésszerű használatáról (Esszék, Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2019); Egy mondat a szabadságról (Versek, Kalligram Kiadó, Budapest, 2020)
József Attila-díjas.
Marosvásárhelyen él.
ความคิดเห็น