top of page

Ferencz Orsolya

Legszebb műalkotás a séta


A tehenek jámborságával vonultunk a C épület felé.

Illattengerből vettük ki, kinek mire szüksége volt:

port, bodzát, akácot.

Képtelen vagyok megfogni minden nap mást,

kanál, töltő, kupak szökik meg kezemből.

Van, hogy nevek lesznek hűtlenek hozzám:

színészeké vagy ismerősöké egyformán.

Az apró, csodáló pillantásokat lassítom egészestés filmmé.

Saját magam laposföldje vagyok,

ki akarom tölteni, bejárhatóvá tenni az űrt.

Rezgésekben beszél az épület.

Vakító bőr, mélyhang kamuflázs:

egy pitbull nyalogatja lábszáram,

egy madár csipkedi karomon a szőrt.

Eltéríthetetlen szándék,

kiteríthetetlen fejbőr:

ezek összetartanak.



Önizoláció


Letagadhatatlan, mint az ujjnyomok az ablaküvegen,

egyedi, akár a fagyott ételek formavilága,

váratlan, mint a fagykár, amit tapintása okoz,

rémítő, mint a lángra lobbanó konvektor,

öreguras, akár egy mániákusan köröző poloska,

tévedés, akár a kihűlt láb a fűtött szobában.


Az égbolt minden átmenet nélkül képernyőfehér marad.

Hermész szárnyas sarujában érkezik meg A-ból A-ba.







Ferencz Orsolya 1988-ban született Csíkszeredában. Költő, szövegíró, jelenleg Budapesten él.

Az űrt hivatásszerűen nem kutatja, a csillagos ég iránt érdeklődik.

0 comments

Recent Posts

See All

Comments


hélóóó.png
bottom of page