Szijj Ferenc

Hajókoffer



Semmi sem marad ott,

ahová letettem. Tegnap

egy hajókoffert hagytam

az erdei lépcső alján,

és mára eltűnt. Bizonyára

bevonszolták a sűrűbe

a vadállatok, ahol egy ideig még

őrzik, aztán magára hagyják,

nem tudnak vele mit kezdeni.





Itt lent



Megfog a völgy. Milyen remény

vihetne fel ilyen nagy fáradság árán a hegytetőre?

A széles kilátásé, ha közben leereszkedik

a legsűrűbb köd a nagyapáink óta?

Hiszen hány olyan dolog megtörtént már,

amiről a legöregebbek is csak hallomásból tudtak.

Vagy egy találkozás reménye,

ha a vándorkereskedő a magasságtól megrészegülve

kétszer annyit kér a köszörűkőért,

mint amennyit idelent kérne,

miután megivott a kocsmában egy fröccsöt,

hogy kijózanodjon? Itt lent minden biztosabb.





















1958-ban születtem, Budapesten élek. Legutóbbi könyvem (amelynek fülén fel vannak sorolva a korábbiak): Igazi nevek (versek, Magvető, 2019).

0 comments

Recent Posts

See All
Kollázsok6.jpg
arrow&v