Tóth Virág Csuszka
Csend
Lassan lélegzik
Pihen a csend a mélabús utcában
Figyeli a levelek kergetőzését
A fáradt félhomályban
Minden erejével dolgozik
Hogy feketébe öltözzön
Jelentéktelen kis létével
Gyorsan beléd költözzön
Nagyokat nyelsz, küzdesz
Hogy újra álmokban alhass
Hogy szeresd a csendet, meg ne sértsd
De mégis megszólalhass
Elérhetetlen
Hurutosan köhög a nappal
Mosolyokat hoz fel a mélyről, fáradt
Délibáb szívében olykor
Feltűnik egy-egy varázslat
A Nap csak melegít, fáradhatatlan
És nem gondolkozik máson
Csak az elérhetetlen, éhező,
Hiányos boldogságon
Levegő, fény, víz a lét
Kocsonyás szeme szinte vak
De boldog, mert apró cseppgyermekei
Az ablakon örömükben versenyt gurulnak
Tóth Virág vagyok, 17 éves. Verseket írok egész kicsi korom óta, ami egy terápiás eszköz magamnak, és remélem egy kicsit másoknak is. Sok pályázaton vettem részt, a pesti Kerekasztal Színház vitaszínházi előadást készített az egyik írásomból, nagyon nagy élmény volt. Nyíregyházán élek, ahol a Kamasz Terasz nevű „irodalmi kuckó” tagja vagyok, szuper emberek között. Most készül első verseskötetem, ami várhatóan még ebben az évben meg fog jelenni. Publikálási lehetőségeket is kaptam, amiknek mindig nagy izgalom volt „megfelelni” Jelenleg két regényen is dolgozok, és most úgy érzem, a későbbiekben inkább a hosszabb szövegek írása fog megmaradni, azt érzem magamhoz közelebb.
Yorumlar