A Nincs online folyóirat állandó reflexiós bázisa a Beltér, a Kritika rovat alrovata. A hetente kétszer megjelenő reflexiók a folyóiratban közölt verseket és prózákat szemrevételezik, maximum 300 szóban. Az így létrejövő szövegek célja, hogy az első impresszió erejével felhívja a figyelmet a textusok erősségeire és esetlegesen opciókat nyújtson a gyengeségek kiküszöbölésére. A Beltér kritikusai Biró Sára, Szabó Máté, Pinczési Botond és Szűcs Anna Emília. Korábban Tóth Ramóna Mirtill



Pinczési Botond reflexiója

Izsó Zita – Autómosó


Az autómosóban ülsz,

és arra gondolsz,

hogy ha elég tiszta leszel,

akkor a túloldalon

beül melléd valaki,

aki tudja az utat a lakható bolygókra.

Zúg a gép,

és mossa le a szélvédőről

az elmúlt évezredek nyomait,

hallod, ahogy összekoccannak

a csomagtartóban a dolgok,

a kőbalta, a halcsont fűző, a camera obscura.

Hirtelen elmegy a rádió hangja,

és egy pillanatra megijedsz,

mert most odakint bármi megtörténhet,

elmaradhat a koncert,

amin a szüleid megismerkedtek,

vagy lehullhat egy meteor arra a telekre,

ahova a gyereked szeretné

majd a házát építeni,

de az is lehet, hogy ismét eltelik hat hónap,

odaér a Marsra egy új szonda,

és az, akihez ugyanennyi idő alatt

egy lépéssel sem tudtál közelebb kerülni,

küld magáról pár új képet a telefonodra.

Lassan kiérsz a másik oldalon,

és gyorsan beindítod a motort,

mielőtt újra beülnének melléd azok,

akiket sosem tudtál elfelejteni,

és ma is vissza kellene vinned őket oda,

ahova mentek tőled.

Aztán bekapcsolod a rádiót,

és keresel egy olyan számot,

aminek nem tudod a végét,

felhangosítod, gázt adsz,

és egyre gyorsabban hajtasz,

mintha elhinnéd,

hogy már létezik

az a hely, ahova tartasz.




Nagyon kompakt ez a szöveg. Kész és érthető. Érthető, hogy egy olyan „átmeneti térben”, mint az autómosó, az idő is csapdába kerül. A lírai én hirtelen megtapasztalja több ezer év technikai fejlődését. Belegondol a befoghatatlanba, hogy mi minden vezetett odáig, hogy ő most egy kényelmes autóban ülhessen, ahol robotok mossák a személygépjárművét. Azt a géptípust, ami valószínűleg nemsokára feledésbe merül és magyarázkodnia kell majd, hogy hogyan is nézett ki, például egy 2006-os Ford Fiesta stb. Ízléses, ahogy az asszociációkon alapuló kapcsolódásokat következetesen végig viszi a szöveg, de mégsem hajlik át a motívumok túlhalmozásába. A technikai, kollektív emlékezeten kívül azonban megjelenik a személyes emlékezet is, hiszen egy sajátos anyaméh-élményt teremt a versbéli autó belseje, mintha a gép a megszólaló kiterjesztése, protézise lenne. („Az autómosóban ülsz, / és arra gondolsz, / hogy ha elég tiszta leszel”)


Bár e miatt a kijelentésem miatt – joggal – tagadnak majd ki a magyar tanszékről, de ez a nyelvileg nem túl izgalmas szöveg számomra tökéletesen megragadja az „autómosóban ülve lamentálok életérzést.”

életérzés [t-é] főnév (választékos)

1. Vmely korszak emberének érzelmi állásfoglalása a természet és az élet jelenségei irányában; érzelmileg színezett életfelfogás.

2. 2. (ritka) Az élet teljességének, gazdagságának érzése; életöröm. Új életérzéstől duzzadó közösség.

Számomra mindenesetre az Autómosó épp azt az életérzést örökíti meg, amik a road moviekból hiányoznak.






















Pinczési Botond tanárszakos hallgató. Egyre kevésbé érdeklik új dolgok. Így maradt neki a költészet, a hermeneutika, illetve, hogy harmadik személyben írjon magáról. Ez általában kritika, vers és recenzió formájában történik meg vele, de színházcsinálással is foglalkozik.Eddig mindenki azt mondta mi Nincs, talán csak mind rólunk beszéltek.


0 comments

Recent Posts

See All
nincs 22.jpg
Kollázsok6.jpg
arrow&v