A Nincs online folyóirat állandó reflexiós bázisa a Beltér, a Kritika rovat alrovata. A hetente kétszer megjelenő reflexiók a folyóiratban közölt verseket és prózákat szemrevételezik, maximum 300 szóban. Az így létrejövő szövegek célja, hogy az első impresszió erejével felhívja a figyelmet a textusok erősségeire és esetlegesen opciókat nyújtson a gyengeségek kiküszöbölésére. A Beltér kritikusai Tóth Ramóna Mirtill, Szabó Máté, Pinczési Botond és Szűcs Anna Emília.



Pinczési Botond reflexiója

Mezei Gábor - a.5. folytonos jelen


a frissen kiöntött park mögött megállsz, ez már a tópart,

ajándékidőben. a markológépek, amik a vizet merték,

szárazon, járó motorral. a medence lassan körbeér,

nem takar, felfed, kihúzza tested kontúrjait, látszol,

pedig nem akarod. váratlan szárnycsapás, aztán rögtön

a lövés, aztán hallatlan csend. megérted a holnapot.

b.3.

a közelség látszólagos. megafon a lámpaoszlopon,

hangod tiszta a felhőzajban, nyugalmadra mégsincs

magyarázat. haladsz a soron, hónod alatt kerek

akvárium, benne áttetsző hal. a földre ejted a

hársfaszagban.

b.4.

a raktár alagsori, ide jön majd, nem ismerjük, együtt

olvastuk. ma te lősz, mondom, engem is meglep,

fegyverről sem tudok. csattanás, a vasajtót rámzárod,

a visszhang tompán elfullad, a sötét egybeáll, de a szervek

élni akarnak.




Először a címekről röviden. A számozott verset egyből az avantgárd hagyományhoz kapcsoltam, de a betűk elbizonytalanítottak. Persze elképzelhető, hogy van egy „a” és egy „b” ciklus(?) egy nagyobb korpuszban és találomra került kiválasztásra ez a három szöveg, amit a Nincs-en olvashatunk. Ha így van, akkor a címek eggyel több csavarral, de folytatják azt az avantgárd műveletet, amely a szövegek lineáris olvashatóságának ad fricskát – mint később látjuk, ezt a versek is színre viszik. Azonban amennyiben nem véletlenszerű kiválasztással számolunk, akkor felmerülhet, hogy a betűk rímképleteket (abb), míg a számok szótagszámokat jelölhetnek, így talán egy másik vershez vagy verssorokhoz kapcsolódnak, talán azokat fejtenék ki ezek a versek? Mindezzel csak a folyóiratközlés „szépségére”, vagy értelmezői szempontból a hátrányára szerettem volna rámutatni.


Persze ez tulajdonképpen mellékes, merthogy ritkán olvasni ennyire kész, poétikailag következetes, atmoszférikus szövegeket. A versek dinamikáját egyszerre szervezi a szituációteremtés és az asszociatív képalkotás. Például az a.5. című vers olvasható egy vadászjelenetnek, amelyben az aposztrophé alakzata a halott madárnak kölcsönöz jelenlétet a második személyű megszólítás által. Azért lehet különösen izgalmas eljárás ez, mert mintha a halott madár lelövését és tóba esését („a medence lassan körbeér, nem takar, felfed”) mondaná el a lírai én, ezáltal létrehoz egy retrospektív helyzetet, amelyben a madár újraéli saját halálát („megérted a holnapot.”) Eképpen csak akkor értelmezhetünk, ha kizökkentjük az időt, hiszen a szövegben a tó általi halottként felfedés előbb történik, mint a lelövés. Ennek ellentmond, ha a szárnycsapás és a lövés idejét cseréjük fel, hiszen ebben az esetben nem is egy lelőtt madárról olvashatunk, hiszen így a madár egyszerűen felszáll a hanghatás következtében. E második értelmezésben sokkal inkább egy mediális eseménnyé válik a szöveg, amelynek szervezője a természetet átformáló emberi jelenlét közvetítése lenne, például a mesterséges tó által, amelyben egy ember fürdik. („kihúzza tested kontúrjait”) Az előbbiekben kipróbált időrendi szétszerelésre nemcsak a cím („folytonos jelen”) ad lehetőséget, hanem a pontok és vesszők alig érzékelhető váltakozása, a kisbetűvel szedett mondatkezdetek, valamint a hasonló hangrendű, ezáltal össze-összerímelő szavak egymásutánja („kiöntött park mögött”), amik megzavarják a jelen azonosítását.

Csupán az a.5. című vers is rengeteg más olvasattal támogatható meg, amire ezen írás keretein belül nincs időm. Jóféle hermetikus líra ez, amihez mindig élvezet valahogy hozzáférni.






























Pinczési Botond tanárszakos hallgató. Egyre kevésbé érdeklik új dolgok. Így maradt neki a költészet, a hermeneutika, illetve, hogy harmadik személyben írjon magáról. Ez általában kritika, vers és recenzió formájában történik meg vele, de színházcsinálással is foglalkozik.Eddig mindenki azt mondta mi Nincs, talán csak mind rólunk beszéltek.

0 comments

Recent Posts

See All

BELTÉR

nincsváltozás.png
Kollázsok6.jpg
arrow&v