top of page

A Nincs online folyóirat állandó reflexiós bázisa a Beltér, a Kritika rovat alrovata. A hetente kétszer megjelenő reflexiók a folyóiratban közölt verseket és prózákat szemrevételezik, maximum 300 szóban. Az így létrejövő szövegek célja, hogy az első impresszió erejével felhívja a figyelmet a textusok erősségeire és esetlegesen opciókat nyújtson a gyengeségek kiküszöbölésére. A Beltér kritikusai Tóth Ramóna Mirtill, Szabó Máté, Pinczési Botond és Szűcs Anna Emília.


Pinczési Botond reflexiója

Szijj Ferenc - Itt lent

Megfog a völgy. Milyen remény

vihetne fel ilyen nagy fáradság árán a hegytetőre?

A széles kilátásé, ha közben leereszkedik

a legsűrűbb köd a nagyapáink óta?

Hiszen hány olyan dolog megtörtént már,

amiről a legöregebbek is csak hallomásból tudtak.

Vagy egy találkozás reménye,

ha a vándorkereskedő a magasságtól megrészegülve

kétszer annyit kér a köszörűkőért,

mint amennyit idelent kérne,

miután megivott a kocsmában egy fröccsöt,

hogy kijózanodjon? Itt lent minden biztosabb.



Ez a vers szembesített a szövegekkel való foglalkozás azon zavarba ejtő momentumával, amikor a szöveg „megfog”, de valamiért mégis elenged. Megfog és vonszol magával a felfelé mozgó tekintet által kibontakozó látvány és elenged az utolsó mondat: „Itt lent minden biztosabb.” Pedig a szövegből kilépve (már átérve a szubjektív valóságomba, de még a vers vonzáskörzetében maradva) gondoltam volna tovább nagyapáink ismert vagy feltételezett pillanatait, elkezdtem volna rekonstruálni a völgy illatát, a vándorkereskedő vonásait, már ismételtem volna tovább a lírai én kérdéseit és örömmel vesztem volna el ebben a kérdő modalitás által teremtett ismétlés-kényszerben, a valahol lent létezés és a valahonnan felnézés kissé nehézkes, de felemelő állapotában.


Azonban a befejezéshez érve direkt mód lezárul a szöveg, ezáltal megakasztva az előbb imitált verssel együtt gondolkodást. Így a szöveg vége kifejezetten drasztikusan, meglepően hat a reményteli emelkedés után. Persze, ez nem feltétlenül baj, ez is egyfajta működési mechanizmus - visszarántani az olvasót a földre. Mégis úgy gondolom, hogy ennek a versnyelvnek hosszabb kifutási időre, több fragmentumra, gondolatfoszlányra volna szüksége, ezért a hosszúverses formát megfelelőbbnek érezném, hátha felvezet a hegytetőre.


















Pinczési Botond tanárszakos hallgató. Egyre kevésbé érdeklik új dolgok. Így maradt neki a költészet, a hermeneutika, illetve, hogy harmadik személyben írjon magáról. Ez általában kritika, vers és recenzió formájában történik meg vele, de színházcsinálással is foglalkozik.Eddig mindenki azt mondta mi Nincs, talán csak mind rólunk beszéltek.

Comments


hélóóó.png
bottom of page