Mohácsi Orsolya Anna

Beköltözés a koleszba

(Nagy Gerzson, Délután apámmal, Kalligram Kiadó, 2020.)



Nagy Gerzson első regénye, a Délután apámmal kitárja a karját az olvasó felé és egy hatalmassal öleléssel üdvözli. A történet nem bonyolult, váratlannak sem mondanám, inkább rendkívül tiszta, befogadó. Amikor megismerkedünk a tartalmával, talán azt gondoljuk, hogy ez a regény főleg a rendszerváltás korában tinédzser vagy fiatal felnőtt, kollégiumban élő embereket szólítja meg. Azonban ez nem így van. A regény végére mindenki szeretne legalább egy kicsit kollégista lenni, újra felfedezni önmagát és a másik nemet, a szexualitást és úgy egyáltalán a felnőtt problémáktól mentes életet.


A mű összesen 22 részből áll, ezek olvashatók önálló novellákként is. A legtöbb rész saját csattanóval zárul, így megteremti magának a különálló világot is. A történeteket összefűzi az apa-fiú kapcsolat, mely története egy szálon fut, és a legtöbb részben valamilyen úton-módon megjelenik, még ha csak az említés szintjén is.


A főszereplőnk Jancsi, alias Johnny esetleg Johnnyka egy tipikus laza, a regény elején 14 éves srác, aki szülei kérésére kollégiumba kerül. A kollégiumban pedig minden olyan esemény megtörténik vele, ami eszünkbe jut a szó hallatán. Lesz egy nagy baráti köre, akikkel cigiznek, átszöknek a lányokhoz, isznak, néha bunyóznak is. Ebben még semmi különös nincs, azonban Nagy Gerzson képes arra, hogy olyan finoman, részletesen, érzékletesen jelenítse meg egy kamaszfiú számára fontos eseményeket, hogy olvasóként is ott lehetünk a ’80-as évek koleszában.


Mint ahogyan a kamaszok többségének, úgy Jancsinak is fontos a szexualitás, az, hogy így is megismerje a lányokat, hogy szerelmes legyen. Ezek vagy ezekhez kapcsolódó jelentek kifejezetten gyakoriak a regényben. Jancsi vágyait, elképzeléseit, fantáziájának szüleményeit újra és újra megismerhetjük. Talán először soknak, kicsit tolakodónak tűnhetnek a női testet részletező részek, de ez is hozzájárul ahhoz, hogy a mű a nyersesége által tényleg őszintének és valódinak tűnjön. Tulajdonképpen megnyugtató érzés Jancsi bőrébe bújni, és onnan szemlélni az eseményeket. Fontos megemlíteni, hogy Jancsiról tudni kell, hogy nagyon érzelmes fiú, szeret szerelmes lenni, szerelmes verseket írni, azt is megkockáztatom, hogy szeret szenvedni, és csak vágyódni kiszemeltje után.


Persze az előbb említett problémamentesség hazugság, itt is vannak problémák, nyilván nem habos torta ez a világ sem. A regény másik szála, a kollégiumi életen túl, Jancsi családja, szűkebben pedig az apjával való kapcsolata. A könyv címe is segít abban, hogy sokszor figyelmünk inkább erre a szálra összpontosítson. Jancsi apja nem képes arra, hogy megvalósítsa álmait, sokat nőzik és izgatottan veszi tudomásul, hogy Jancsit is elkezdték érdekelni a nők. Valahogy minden egyes alkalom, amikor ebbe az apa-fiú kapcsolatba nyerünk betekintést, azt igazolja, hogy mennyire próbálja a szülő a saját gyermekére erőszakolni saját álmait, elképzeléseit. Az apuka története tragikus, előbb kap két stroke-ot majd meghal. A család pedig szétesik, bár Jancsi jövőjébe nem láthatunk, azt azonban tudjuk, hogy anyja eladja a családi házat, és elköltözik onnan. Érdekes az is, hogy Jancsi és az anyja kapcsolata mennyire perifériára kerül, pedig az anyja volt az, aki többszörös vetélés után küzdött azért, hogy Jancsi megmaradhasson, mégsem tud igazi kapcsolat kialakulni közöttük. Süt, főz fiára, de sosem hallunk közöttük igazi párbeszédet. Az apa-fiú kapcsolat fontosságát jelzi az is, hogy több olyan rész is van, így például a legelső, amelyben csak ők ketten szerepelnek.


Jancsi életében nagyon fontos szerepet kap a képzelet, a képzelődés is. Nem az a fajta álmodozás, amikor egy olyan eseményt képzelünk el, ami a távoli jövőben van, hanem sokkal inkább az, ami a jelenben történik. Így Jancsi elképzeli, milyen lenne, ha az apjával a kórházból együtt, fegyverek segítségével lépnének meg, vagy hogy hogyan reagálna egy lány az érintésére. Ezek a gondolatok vagy teljesen képtelenek, lásd az előbb említett példát, vagy pedig olyanok, amelyek az ember fejében jó ötletnek tűnnek, azonban a valóságban már nem tudnak megvalósulni, mint például az utóbb említett eset. Ezekkel a gondolatvonatokkal, kicsit mindenki tud azonosulni, talán jó ötletnek tűnik fejben jól beolvasni valakinek, vagy magunkhoz rántani a lányt, amikor akarjuk, de a valóságban ezek nem tudnak működni. Sokszor talán az amerikai tipikus romantikus filmek is ezekre a képzelgésekre játszanak rá.


Már az első részben kirajzolódik előttünk az apa és fia kapcsolatának dinamikája. Jancsi ebben a fejezetben elképzeli hogyan menekülnének meg apjával, hogyan lehetne apja a betegsége ellenére a világ tetején álló, világhírű ezredes. Ez az egész rész leírja, bevezeti azt, ami történni fog a regény során. Bemutatja az apa-fiú kapcsolatot, amelyben egyértelműen az apa a fölérendelt, domináns egyed, míg fia szinte végtelen tiszteletből adódóan engedelmeskedik apjának és segít neki; „Igyekezz mormogja. Tiltakoznék, de az asztal alatt megszorítja a csuklóm: Ez parancs. (23.)”. Ez a jelent megerősíti azt, hogy két férfi közötti kapcsolat minden ellentét ellenére rendkívül erős, szereteten és tiszteleten alapuló. Úgy jelennek meg, mint két nagymenő kémügynök, akik mindenkit képesek legyőzni, de csakis együtt. Kicsit arra emlékeztethet, ahogyan az egész kis gyerekek láthatják apjukat. Vagyis egy olyan embernek, aki nem fél semmitől, aki mellett biztonságban van. Mindeközben az apa egy beteg, ápolandó, esetlen emberré válik, akinek szüksége van a fiára. Elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor már nem az apa gondoskodik gyermekéről, hanem a gyermek az édesapáról.


A kollégiumi élet világa sokszor vonzónak tűnik a könyvben, talán azért, mert sokat buliznak, jól érzik magukat a kamaszok. Az Avatás című részben a beavatás motívuma is megjelenik. Talán tudhatjuk, hogy ezek a ceremóniák sokszor nem kellemesek a résztvevők számára, sőt talán azt is mondhatjuk, hogy megalázók. Itt a már megismert, „nagynak”, a vezetőnek számító fiútársaság vezeti a beavatást, a leendő tagok számára pedig minden rossz mozdulatért, szóért ütés jár. A fiúkban ott van a társdalami nyomás, a megfelelni vágyás, így mindent teljesítenek, amit a nagyobbak parancsolnak nekik. Olvasóként ezeket nagyon nehéz olvasni, mert sajnos ezek a beavatási rituálék még mai napig aktuálisak, illetve a bántalmazás, csúfolás még mindig jelen van mind az iskolákban, mind azon kívül. Ennek a résznek a stílusa nem lóg ki a többi közül, ugyanolyan leíró, részletes és rendkívül nyers, mint a többi a fejezet, azonban az események teszik nyomasztóbbá, nehezebbé. Álljon itt ez az idézet ízelítőként: „A fiú hörög, rángatózik, kezével kapaszkodót keres. Szeme fennakadt, csak a fehérje látszik. (165.)” Talán ez az egyetlen olyan fejezet, amelyben Jancsi teljesen idegenné, antipatikussá válik.


A regény során kevés olyan szereplő van, akinek a jellemét teljesen megismerjük, vagy részletek is kiderülnek életéből Jancsin és apján kívül. Az egyik nevelőtanáruk, Columbo viszont ilyen szereplő. Az elsőre szigorúnak tűnő nevelőtanár az, aki második apaként, vagy férfiképként jelenik meg Jancsi életében. A Columbo gúnynévre hallgató tanár szervez egy klubot is az általa kiválasztott fiúknak, ahol beszélgetnek, cigiznek, sőt még isznak is. „Bejöhetsz ide esténként, itt szoktunk találkozni. Kapsz egy kulcsot, mondja és megzörgeti zsebében a kollégium kulcsait. (54.)” Elnyeri a fiúk tiszteletét és bizalmát is. Eszközei sokszor megkérdőjelezhetők, de a maga módján próbálja egyengetni a fiúk életét. Az is érdekes, hogy az utolsó fejezetben megismerhetjük élete egyik nagy kalandját, miközben halálos ágyán fekszik. Alakja sok tekintetben hasonlít Jancsi apjáéhoz, ugyanolyan magányos, önromboló ember, aki sokkal többre lett volna hivatott.

Nagy Gerzson regénye révén mi magunk is kollégista tizenévesek lehetünk annak minden velejárójával együtt: a rengeteg kötelezettséggel, a tanulással, a már szinte katonai fegyelemmel, illetve a szabadságvággyal, a szabályok áthágásával és a folyamatos szerelemmel.

















Mohácsi Orsolya Anna vagyok, 1999-ben születettem, Budapesten.

Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves angol-magyar

tanárszakos hallgatója vagyok. Álmom, hogy egyszer a kortárs magyar

irodalom és az iskolai magyar irodalom órák közös metszéspontot

találnak.

0 comments

Recent Posts

See All
hélóóó.png