Holczer Dávid
Bebábozódás
éjszaka felvert valami
tompa nesz, fojtott lihegés,
a létezés paradigmája;
van ő, vagy te és vagyok én
még sincs itt senki sem, csak a
bábba tekeredett én
s a ragacsos pókháló
ölelése, a létezés
vörös rozsda a fehérre
meszelt éjszakáimon, mert
régen rájöttek már, hogy
van ő, vagy te és vagyok én
és akik rájöttek emberek
voltak valamennyien mind;
bűzlöttek is, bomlottak is,
éltek is, gondolkodtak is
most mégis bebábozódva
várom, hogy történjen végre
valami, mert tudják mások is;
van ő, vagy te és vagyok én
s valóban van ő, de nem itt,
s valóban vagy te, szagollak,
földillatod van, s nem vagy itt,
csak én, én vagyok valódi
és amikor az indigó
feltépi börtönét, lassan
világos lesz végre a tény:
van ő, vagy te és nincsen én
15 éves vagyok, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumba járok Csurgón, ahol egykor maga a költőóriás is tanított. Körülbelül 2-3 éve foglalkozok komolyabban irodalommal, eddigi legnagyobb eredményem a pályán a nemrégiben megjelent önálló kötetem, a Felívelő Lejtmenet, amiben 34 versem szerepel. Leginkább József Attila, Tóth Árpád és Pilinszky János költészete hatott rám, így valamennyire ragaszkodok ugyan a kötött formákhoz, de szeretek kísérletezni és kitoldani a határokat, hogy a lehető leghatásosabban megismerhessem és rögtön meg is mutathassam magamat.
Comments