Bordás Máté
Az utolsó öt
Brigittának
Megbeszéltük, hogy te jobbra, én balra. Addig futunk, amíg össze nem találkozunk. Hogy biztosan megtörténjen, a lehető legtovább kell bírnunk. Az esélyt növelni kell. Együtt edzőterembe, tartjuk a diétát, kiválasztjuk a legkényelmesebb, legstrapabíróbb cipőt. Készülünk elbúcsúzni, közös playlist az útra, ugyanaz a dal szól majd, mikor találkozunk újra. Megegyezünk, hogy lepacsizunk.
Vigyázz, kész... de az érintés után megállunk, kipihenjük együtt a futást? ...rajt! Te meg akarsz állni, mikor újra látsz? – de már szól az első dal.
A völgy a folyó mentén összeterel bennünket. Mikor kiválasztottam, honnan induljunk, tudtam. Csak erre a távra készültem. Hogy találkozzunk, egymás előtt álljunk. Csak tartsam a tempód.
Látlak. Most fordulsz rá a hídra. Gyorsan felérek én is. Mosolyogsz, már rég láttál. Nem izzadsz, neked egyértelmű. Tartod a kezed, összeérünk, tovább futsz. Van még tíz dal. Próbállak utolérni. Kitörlöm az utolsó ötöt, hogy megállj.
Hé! – kiabálsz távolról, és mikor végre odaérek lihegve, kinevetsz: legközelebb bírni fogod, szerelmem.
Bordás Máté (1995, Szolnok) a Rost és a Versum szerkesztője, magyar-német tanárszakos az ELTE-n. Verseket ír, fordít, zenél.
Comments