Nádasdi Éva

A harmadik alak

(Áfra János – Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés/Productive Misreadings, Alföld Alapítvány,Méliusz Juhász Péter Könyvtár, 2020)





Áfra János negyedik kötete Szegedi-Varga Zsuzsanna illusztrációival az Új Alföld Könyvek kiadásában jelent meg a Glaukóma, a Két akarat és a Rítus után. A Termékeny félreértés egy teljesen formabontó alkotás, amely új irányból közelíti meg a költészet képi világát.


A cím egyik fele egy központi fogalom a mai társadalomban. Modern iparosított világunkban a termékenység maga az élet, és fordítva. Az határoz meg téged, ami egy gépet - mennyit termeltél életed során, mi újat hoztál a világra. A folyamatos teljesítménykényszer géppé változtatta az embert. A cím másik része, a félreértés pedig folytonosan előforduló és ismétlődő jelenség a felgyorsult hétköznapokban. Nincs időnk felfogni, amit a másik mond, minden információ olyan gyorsan jut el hozzánk, majd megy el mellettünk, hogy nincs is időnk felfogni azt, ezért csak a nekünk tetsző információkat ragadjunk meg, ezáltal egy vakfoltot képezve a fejünkben.


Bizonyos szemszögből folyamatosan félreértjük a valóságot a magunk által teremtett zárt látószögünkben. A cím két része külön-külön is jelentős jelképek, de együtt adják ki a kötet lényegét, vagyis a termékeny félreértést.


A kötet kétnyelvű párbeszéd, minden versnek van egy angol megfelelője, viszont ezek nem tekinthetők teljes fordításnak, sokszor csak a vers egy-egy szava jelenik meg angol formában. A szavak olykor szétválnak egymástól egy képvers erejéig, majd újra összeállnak. A fordítások ugyanolyan erőteljesen fogalmaznak, mint az eredeti szövegek, viszont mégis valahogy máshogy zökkentik ki az embert a valóságból, mintha nem is ugyanazt a szöveget olvasnánk, attól függetlenül, hogy fordítás.


Ha ez nem tenné elég különlegessé a kötetet, akkor még mindig ott vannak az egész oldalas absztrakt illusztrációk. A képzőművészet és a költészet találkozása egy teljesen új megértési élményt ad az olvasónak. Aki ezt a kötetet a kezébe veszi, nem csupán verseket olvas, hanem egy teljesen más dimenzióba tesz utazást. A képek hol felkavarók, hol a nyugodt nihilbe vetnek bele minket, a szövegekkel együtt teremtenek egy másik világot. A Stalker orosz klasszikus Zónája juthat róla az eszünkbe, a maga titokzatos tájaival és megfejthetetlenségével.


„Kifakadnak a hihetetlen táj

sebei, e mindent látó gépek.” (53.o.)


Ez az univerzum rideg és távolságtartó. Mechanikus pontossággal vannak megalkotva a szövegek, mindegyik darab egy tökéletesen felépített építmény, minden szó ott van, ahol lennie kell. A kötet felépítése egy kaotikus, lassan szétomló világra emlékeztet, ami néha teljesen magába roskad, majd újra alkotja magát.


Az olvasó maga előtt látja születés és pusztulás örök körforgását. A kötet szimbólumaiban megjelenik a romlás, a gépiesítés, az emberi kapcsolatok megfejthetetlensége és az apokalipszis. Egyfajta sci-fiként is olvasható a benne megjelenő ember-gép kapcsolatokkal, és a Föld egyre drasztikusabb romlásának bemutatásával. A kötet témája, a pusztulás, párhuzamba hozható a jelenlegi állapotokkal, mint a klímaválság vagy az ember természetpusztító tevékenységeivel. Egyfajta figyelmeztetés is számunkra a jövőre nézve, miszerint az ember sem kerülheti el a maga által előidézett romlást.


„Én vagyok a harmadik alak,

az Isten és ember utáni hidegben,

nekem már nincs mit teremtenem.” (54-55. o.)


A kötet másik kiemelkedő témája a világtól való elidegenedés: a kiszámított érintések, a gépiesített érzelmek, önmagunk megteremtése egy olyan világban, amely kivet magából. Mintha egy Földön túli lény szemszögéből szólna hozzánk a költő, közönyös, rideg, mégis belénk maró hangon. Az embert figyeli, mint olykor kegyetlen, elveszett teremtményt egy „harmadik alak” szemszögéből. A harmadik alak pedig megegyezik magával a lírai énnel, aki egyszerre kívülálló, de mégis a versek hangulatának szerves részét képezi.


Személyes emberi katasztrófák is megjelennek egyes versekben, mint az elrabolt csecsemő kálváriája, vagy a hazatérő gyilkos története (Hazatérő gyilkos 47-48. o., Elrabolt csecsemő kálváriája 48. o.).


Áfra János kötetről kötetre egyre összetettebb szövegkohéziót alkot, a Termékeny félreértés véleményem szerint az egyik legjobban megkomponált kötete. A versekben minden olvasással egyre több jelentést fedezünk fel, teljesen nem érthetjük meg, de átérezhetünk valamely vibrálást, amit magukban rejtenek.



























Nádasdi Éva, a Szegedi Tudományegyetem elsőéves hallgatója. Néha megjelenik itt-ott (Műút, Pannon Tükör). Egyesek tagadják létezését, de ő próbál ez ellen küzdeni. Kérem ne vegye komolyan, csak ha megteheti. Ha ön Ladik Katalin rajongó kérem köszönjön rá az utcán, majd menjen tovább.

0 comments