Karácsony Orsolya

1008

Milyen irányból érkezett,

milyen sebesen

vetődött a mélybe,

a hideg medencébe,

tiltakozás nélkül,

mintha nem érezne fájdalmat? 

Csak arra emlékszem,

hogyan simult össze

önmagával,

hogyan hajlott egyszerre százfelé 

széttéphetetlen teste,

fehér tajtékkal borítva

az algazöld köveket.

Azóta egyek,

a napon együtt fogynak el,

télen együtt fagynak meg,

másképp nem lehet.

Csendben nézzük,

a nem ember teremtette létet,

itt lehet még az Isten is kisebb,

de nekünk ennyi is elég. 

Lábunk előtt a világ 1008. csodája. 

Mit akar a vers?

Írj egy bevásárlólistát,

jó hosszút.

A két doboz tojás 

és a kávétejszín között

ott bujkál majd a vers is.

Neki is joga van a magányhoz,

elrejtőzni az egerekkel teli hűtőbe,

hanghullámok alá merülni,

semmilyennek lenni,

felvenni az érett karalábé színét,

félig rohadt paradicsomot enni,

majd hasmenésre panaszkodva

öt feles után megtalálni a világbékét.

Majd ő eldönti, mi merre,

személyében ne legyen korlátozva,

ne akassz a nyakába nagyobb

felelősséget, mint, hogy

vasárnap egyszer megkavarja 

a húslevest.

Csak tanuljon, fejlődjön, szépüljön.

Ha elmúlnak pattanásai,

és rájön, hogy az idő múlásával

együtt fakul a papírral, amire

nyomtatták,

és sorai egyszer végleg

kiegyenesednek,

végre azt is tudni fogja,

mit is akart valójában.

Elszámolnivaló                       

Nincs Isten,

mondja Era anyja.

Era néz jobbra-balra,

nem tudja, kinek higgyen.

Tegnap még volt Isten.

Tegnap, mikor paradicsomszószba

mártottuk a bárányfelhőket,

háromszor tekertük körbe

a nyelvünket a szánkban,

és megetettük a mozaikszarvast,

tegnap még volt Isten.

Ma nincs.

Higgyek, ha akarok, de Era nem fog.

Soha.

Ági néni jön, és bejelenti, hogy ma

tökfőzelék helyett sodó lesz ebédre.

Van Isten.

Karácsony Orsolya 1988-ban született Debrecenben. A Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója.  Az írással mint művészeti tevékenységgel néhány éve kezdett el komolyabban foglalkozni. 2021-ben a hatvani Albert Sweitzer Kórház irodalmi pályázatán harmadik helyezést ért el. Versei legutóbb az Irodalmi Szemle hasábjain, a Semmi ágán című antológiában és a Kontinuum folyóiratban jelentek meg.