Pásztor Andrea

Látszólag




Gyerekkoromban sokszor játszottam istenest,

ha nem akartam darabjaimra esni.

Békát, bogarakat boncoltam

könnyűszerrel,

a pitypangot marékszámra tépdestem

látszólag minden indok nélkül,

a tojásokat nem vonakodtam összetörni.


Az ellenőrizetlen szaporodás

mindig is távol állt tőlem.

A génjeimben nem hordozom

a hibásan zajló sejtek osztódását.

Nálunk a tüdő, a gerinc, ami lépre megy.


Látszólag úgy húzódok két világ között,

mint a kifeszített ózonréteg a sztratoszférában:

káros ibolyát nyelek, hogy

ne essen darabjaira az élő.






ünnep



szorongásodból nem lehet

kenyeret venni tanította

nagyanyám mint a hiszekegyet

a szorongás szót nem használta

és más szavakat is folyton rosszul

főleg az idegeneket

a hallott szó a szent

hiába az írás

a templomban tanuljuk a jót

nem a Bibliából

egyes szavakat korán hallottam

mondatelemekként

mint a pogány vagy az apádfaszát

míg másokat elméletben elkerültünk

gyakorlatilag nem

mint a parentifikációt

első blamázs és a későbbiek

amikből kenyeret venni nem tudok

nőttek ki mint

szégyenből az akarat

olvasom a könyveket

majd értem

hogy életmozdító fájdalom

nagyanyámmal a distancia

ha karácsonykor nem értjük egymást

a non plus ultra felett

amit már azelőtt is sütött

hogy megváltozott volna köztünk

a szintagma


de most karácsony van

felveszem vállamra nehezékként

törékeny karjait

és leteszem magamról a szavakat

ünnep

























1990-ben születtem Budapesten, Üllőn nőttem fel. Szabadbölcsészetet és pedagógiát tanultam. Jelenleg általános iskolában tanítok alsó tagozaton. Verset és prózát írok.

0 comments

Recent Posts

See All
nincsváltozás.png
Kollázsok6.jpg
arrow&v